Írásra született: Irodalmi családok és társadalmi hierarchia a kora újkori Franciaországban

Eredeti címe:

Born to Write: Literary Families and Social Hierarchy in Early Modern France

Könyv tartalma:

Könnyű elfelejteni, hogy a kora újkori európai világból ránk maradt irodalom és tanulás milyen mélyen beágyazódott a társadalmi hierarchiába. A szépirodalomtól a filozófiáig, a költészettől a történelemig mindenféle mű a társadalmi hierarchiából és a mindennapi élet alapvető tényét jelentő társadalmi hierarchián keresztül született. Ha figyelmet fordítunk rá, az megváltoztatja azt, hogy miként érthetjük és értelmezhetjük magukat a műveket, legyenek azok akár kanonikusak és ismerősek, akár nagyrészt elfelejtett művek. De egy második, ezzel összefüggő tényt is sokan figyelmen kívül hagynak: a művek gyakran családokból is származtak, nem csupán egyénekből.

A családok számtalan mű megalkotásában, szerkesztésében, fordításában vagy kiadásában játszottak szerepet. A rokonok együttműködtek egymással, szerkesztették egymást, vagy folytatták az elhunyt családtagok befejezetlen műveit; egyesek a régen elhunyt rokonok műveit utánozták vagy azokból merítettek ihletet. Ez a második tény (a családokról) azért kapcsolódik az elsőhöz (a társadalmi hierarchiáról), mert a család a korszakban alapvető társadalmi közeg volt, amelyen keresztül a társadalmi státuszt igényelték, fenntartották, veszélyeztették vagy elvesztették. Az irodalmi művek előállítása tehát egyike volt azoknak a sokféle módszernek, amelyekkel a családok a társadalmi világban elfoglalt helyüket követelték. Ez a folyamat azonban gyakran volt terhes, nehézkes vagy kiábrándító. Ha a családok a műveket egyfajta társadalmi-kulturális örökségként hozták létre, amely a jövőbeni tagjaik számára is hasznos lehet, nem minden tag részesült egyformán a haszonból; a nők néha maguk állították elő vagy maguknak követelték az örökséget, de gyakran kiszorultak belőle. A rokonok néha elkeseredetten vitatkoztak a családtörténetről, az identitásról (nem utolsósorban a vallási identitásról), és így arról a képről, amelyet magukról és a családjukról a társadalomban szélesebb körben kívántak sugározni az írott műveik révén, akár nyomtatott, akár kéziratos formában. Bár tehát a család volt az az alapvető társadalmi közeg, amelyből oly sok mű született, ez a folyamat lehetett konfliktusos és harmonikus is.

A könyv a család és a társadalmi hierarchia összefonódó szerepét vizsgálja az irodalmi termelésben Franciaország példáján keresztül, a XV. század végétől a XVII. század közepéig. Néhány családot részletesen tanulmányozunk itt, például a kor legolvasottabb francia költőjének, Cl�ment Marot-nak a családját. De a jelenség kiterjedését is számszerűsítik: mintegy kétszáz családot azonosítanak, amelyek mindegyikében egynél több irodalmi alkotó található, egy család esetében pedig rendkívüli módon huszonhét.