Irodalom és közjó: Az irodalmi napirend

Eredeti címe:

Literature and the Public Good: The Literary Agenda

Könyv tartalma:

Az irodalmi napirend rövid, polemikus monográfiák sorozata az irodalom és az olvasás fontosságáról a nagyvilágban, valamint az irodalmi oktatás helyzetéről az iskolákban és egyetemeken belül. Az irodalom kategóriája mindig is vitatott volt. Az azonban világos, hogy egyre inkább elutasítják, vagy nem ismerik el gondolkodásmódként vagy a gondolkodás színtereként. Szkeptikusan megkérdőjelezik belülről, például a kultúrtörténet, a kontextuális magyarázat vagy a médiatudományok olykor egymással versengő igényei. Kívülről még nagyobb nyomás rázza meg: a gazdasági szükségszerűség és az ebből fakadó súlyos társadalmi attitűdök.

A technológiai változások, amelyek a komoly emberi kommunikáció hagyományos formáit pusztán elavultnak tűntethetik. Éppen ezek miatt ez a megfelelő idő a megújulásra, az irodalmi olvasás értelmének és értékének újjáélesztésére.

Rick Rylance az irodalomtudományok közértékéről szóló vitával foglalkozik könyvében, amely a humán tudományok modern kori, sokak által megjegyzett kényszerhelyzetéből indul ki. A természettudományokkal, a technológiával, a mérnöki tudományokkal és a matematikával összehasonlítva a humán tudományok a legjobb esetben is legfeljebb fakultatív extrákként jellemezhetők negatívan.

Legrosszabb esetben komolytalan és pazarló. A finanszírozók és a politikai döntéshozók megkérdőjelezhetik értéküket a hasznosság, a szakmai kilátások és a belső érték szempontjából, míg az újságírók és a kommentátorok a kihalást jósolják.

Mi indokolja tehát jelenleg az irodalom létjogosultságát? Rylance amellett érvel, hogy az irodalom értéke abban rejlik, hogy óriási nyilvánosság előtt van jelen, és hozzájárul a közjóhoz. Távolról sem mentegetőzik az irodalomba való befektetésünk miatt, hanem amellett érvel, hogy az irodalom társadalmunk minden területén értéket képvisel, a gazdasági termelékenységtől kezdve a személyes és társadalmi jólétig. A szerző megvizsgálja az irodalom nyilvános szerepéről folytatott vitákat az idők folyamán, figyelembe véve az önreflexió olyan kulcsfontosságú pillanatait, mint Sir Philip Sidney "Defense of Poesy" (1581) című műve, valamint John Mill és Ruskin munkái. Áttekinti a kultúra értékteremtésének jelenlegi érveit: a közgazdasági "közjavak" eszméjétől a kognitív pszichológiában az olvasás társadalmi tudatosságot növelő értékéig. A könyv határozottan kiáll az irodalom olvasásának fontossága és sürgőssége mellett.