Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Isaac Bashevis Singer (1902-1991) szeretett interjúkat adni. Híres volt arról, hogy az írás magányos feladatának megszakítására buzdított.
Ez a huszonnégy üdvözölt megszakítás reprezentatív abból a sokból, amelyeket huszonöt év alatt engedélyezett. Olyan interjúalanyokkal folytatott beszélgetései szerepelnek itt, mint Irving Howe, Laurie Colwin, Richard Burgin és Herbert R. Lottman.
Ezekben a beszélgetésekben Singer írói munkásságának természetéről, etnikai gyökereiről, démonológiájáról, a szabad akarat fontosságáról és a történetmesélés helyéről az emberi életben beszél. A Singerrel készült interjúkból kiderül, hogy a pajkos humorérzék és az elszántság egyaránt megmaradt benne a sokéves, korlátozott elismerés és a kritikusok viszonylagos mellőzése ellenére is.
A jiddisisták gyakran kifogásolták, hogy nem volt hajlandó tehetségét a világ megváltoztatására használni, a zsidó olvasók gyakran sajnálták, hogy a felvilágosodás előtti népi anyagokat használta, az akadémikusok pedig nem tudtak túl komolyan venni egy olyan írót, aki ragaszkodott a cselekményt és a karaktereket hangsúlyozó történetek elmeséléséhez. Mégsem tántorodott el meghökkentő és kedvelt művétől, amelyért Nobel-díjjal tüntették ki.
