Értékelés:
Az Isokratészről szóló könyv a szónoklás jelentős, de alulértékelt alakjaként mutatja be, kiemelve a későbbi szónokokra, például Démoszthenészre és Ciceróra gyakorolt hatását. A recenziók hangsúlyozzák műveinek fontosságát a modern korban is visszhangzó történelmi összefüggések megértésében.
Előnyök:A könyvet dicsérik azért, mert Isokratészt a szónoklás mestereként mutatja be, akinek művei nagy hatással bírnak, és értékes tanulságokkal szolgálnak a történelmi zűrzavarokról. Az olvasók tanulságosnak találják a könyvet, és úgy vélik, hogy egy fontos, ám elfeledett tehetséget tár fel a szakmában.
Hátrányok:Egyes olvasók úgy találhatják, hogy Isokratész kevésbé ismert figura az ismertebb szónokokhoz képest, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy úgy érzik, nem hozzáférhető vagy nem ismerik el széles körben a munkásságát.
(2 olvasói vélemény alapján)
Isokratész jelentősége a Kr. e.
negyedik századi görög civilizáció tanulmányozása szempontjából vitathatatlan. 403 és 393 között beszédeket írt az athéni törvényszékek számára, majd a leendő szónokok fogalmazástanára lett. Miután Khioszban retorikai iskolát alapított, visszatért Athénba, és ott a „filozófia” szabad iskoláját hozta létre, amely az egész elme, a jellem, az ítélőképesség és a nyelv elsajátítását magában foglaló gyakorlati nevelést jelentette.
Ennek az iskolának az egész görög világból voltak híres tanítványai, mint például a történészek Ephorus és Theopompus, valamint a szónokok Isaeus, Lycurgus és Hypereides.
Iszókratész tehetséges stílusban írt esszéket politikai kérdésekről is, fő gondolata az volt, hogy az egyesült Görögország hódítsa meg a perzsa birodalmat. Így a szép Panegyrikosz című művében (amelyet a 380-ban tartott 100.
olimpiai gyűlésre írt) azt szorgalmazta, hogy a vezetést Athén kapja meg, esetleg Spártával együtt. Végül Makedóniai Fülöpre tekintett, de éppen akkor halt meg, amikor Fülöp görögországi fennhatósága megkezdődött. Isokratésznek huszonegy beszéde maradt fenn; ezek között vannak politikai esszék, értekezések a nevelésről és az etikáról, valamint jogi ügyekben elhangzó beszédek.
Kilenc levele is fennmaradt; ezek inkább közéleti, mint magánügyekkel foglalkoznak. A Loeb Classical Library kiadása három kötetben adja ki Isokratész műveit. Az I.
kötet hat beszédet tartalmaz: Démonikoszhoz, Nikoklészhez, Nikoklész vagy a ciprusiakhoz, Panegyricus, Fülöphöz és Archidamoszhoz. A II.
kötetben öt található: Areopagiticus, A békéről, Panathenaicus, A szofisták ellen, Antidosis. A III. kötet tartalmazza Evagoras, Helené, Busiris, Plataicus, A lovak csapatáról, Trapeziticus, Kallimachus ellen, Aegineticus, Lochites ellen, Euthynus ellen, valamint a kilenc fennmaradt levelet és egy átfogó tárgymutatót.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)