Értékelés:

Mihail Bakunyin „Isten és az állam” című könyve vitatott az olvasók körében, egyesek értékelik a történelmi kontextust és az anarchizmus és az ateizmus meglátásait, míg mások a kiadvány minőségét és az írói stílust kritizálják. A művet dicsérik a vallás és a hatalom kritikájáért, de azt is megjegyzik, hogy az antiautoritárius álláspontján túlmenően nem tartalmaz gyakorlati megoldásokat a társadalom számára.
Előnyök:** Érdekes történelmi perspektíva az anarchizmusról és az ateizmusról. ** Provokatív kritika Isten, a vallás és az állam kapcsolatáról. ** Betölti azt a célját, hogy mind a támogatók, mind az ellenzők számára betekintést nyújtson. ** A hatalommal és a szabadsággal kapcsolatos időtlen kérdésekkel foglalkozik. ** Magával ragadó a történelem és a politikatudományok iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:** A kiadvány gyenge minősége, számos elgépeléssel és elrendezési problémával. ** Az írásmódot elkalandozónak, sűrűnek és nehezen érthetőnek írják le. ** Hiányzik az anarchizmus mint fogalom egységes bemutatása. ** A kritikusok azt állítják, hogy az érvelése túlságosan dühös és szervezetlen lehet. ** Néhány olvasó unalmasnak és nem olyan hatásosnak találta, mint várták.
(49 olvasói vélemény alapján)
God and the State
A modern anarchizmus egyik alapítója, Mihail Bakunyin lemondott nemesi származásáról, hogy tiltakozzon a cári önkényuralom ellen. Ennek következtében nyolc évre bebörtönözték, majd Szibériába száműzték, ahonnan megszökött, és - Amerikán keresztül - Nyugat-Európába jutott, ahol fokozatosan tökéletesítette az anarchista társadalom elméletét.
Az Isten és az állam Bakunyin eszméinek tömör kivonatát tartalmazza. A vallást az elnyomó kormányzat fegyverének tekinti, amely a mennyei "Nagy Főnöknek" való alávetettséghez való ragaszkodásával precedenst teremt a földi uralkodók sokaságának való alávetettségre (akik közül sokan azt állítják, hogy isten által kijelöltek). Bakunyin az idealizmus ellen is tiltakozik, amely szerinte mindig brutalitáshoz vezet, míg azok, akik a világ brutális valóságával foglalkoznak, arra szolgálnak, hogy az emberiséget az eszmény felé emeljék.
Igazi materialistaként nem látja Isten helyét a társadalomban, és híres módon Voltaire diktumát megfordítva kijelenti, hogy az emberiség felszabadítása érdekében "Ha Isten létezne, akkor el kellene törölni őt. " Kiáltványként és az anarchista gondolkodás bevezetéseként az Isten és az állam a logikai érvek olyan erőpróbája, amely még azok számára is elmét tágító élmény marad, akiknek a hite ellentétes Bakunyin deicidális tendenciáival.