Isten képe az Édenkertben: Az emberiség teremtése az 1Mózes 2:5-3:24-ben a Mīs P, Pīt P és Wpt-R rituálék fényében.

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Image of God in the Garden of Eden: The Creation of Humankind in Genesis 2:5-3:24 in Light of the Mīs P, Pīt P, and Wpt-R Rituals of M

Könyv tartalma:

Catherine McDowell részletes és éleslátó elemzést nyújt Ádám teremtéséről az 1Móz 2:5-3:24-ben a mezopotámiai mī fényében.

S p pī.

T p ("szájmosás, szájnyitás") és az egyiptomi wpt-r (szájnyitás) isteni képmás megteremtésére vonatkozó rituálékkal. A szájmosási és szájnyitási rituálék és az édeni történet közötti párhuzamok arra utalnak, hogy a bibliai szerző az emberi teremtést a kultikus szobor rituális létrehozásával, megelevenítésével és felállításával hasonlította össze és állította szembe, hogy újraértelmezze a ṣ.

Elem ʾ.

Elohmot mint emberi lényt - Isten élő hasonmását, aki a szent kertben gondozza és szolgálja.

McDowell figyelembe veszi az 1Móz 1,26-27-ben található kifejezett képmás és hasonlatosság kifejezést is. Bibliai és extrabibliai szövegekre támaszkodva bizonyítja, hogy ṣ.

Elem és demt az isteni és emberi kapcsolatot elsősorban a rokonság szempontjából határozza meg. Elohim képére és hasonlatosságára teremtve lenni azt jelentette, hogy - képletesen szólva - Isten királyi fiai és leányai lettek. Bár ezek a királyi tulajdonságok kifejezetten megjelennek a Gen 1-ben, McDowell meggyőzően érvel amellett, hogy a rokonság az elsődleges metafora, amelyet a Gen 1 az emberiség és az Istenhez való viszonyának meghatározására használ.

Továbbá tárgyalja a kritikus kérdéseket, kiemelve a Gen 1-3 keltezésével és szerzőségével kapcsolatos hagyományos nézetekben rejlő problémákat, valamint a két teremtési beszámoló közötti kapcsolatot. A Genezisben található tledt alapos tanulmányozásán keresztül bemutatja, hogy a Gen 2,4 egyszerre szolgál zsanérként és "távcsőként", az emberiség teremtését a Gen 2,5-3,24-ben úgy kell értelmezni, mint a Gen 1-ben található 6. nap eseményeinek részletes beszámolóját.

Ha a Gen 1-3-at együtt olvassuk, ahogyan a végső szerkesztő szándéka szerint, ezek a szövegek három jelentős és teológiailag terhelt kategória - a rokonság, a királyság és a kultusz - segítségével újraértelmezik az isteni és az emberi kapcsolatot. Így ezek a szövegek fontos szemüveget nyújtanak, amelyen keresztül az Isten és az emberiség közötti kapcsolatot a Biblia többi részében bemutatott módon szemlélhetjük.