Értékelés:

A könyv Lola Montez, a 19. században figyelemre méltó és botrányos életet élő merész nő lenyűgöző és jól megalapozott életrajzát mutatja be. Bájossága és szellemessége révén bonyolult kapcsolatokban és társadalmi elvárások között lavírozott, és végül olyan nyilvános személyiséget teremtett, amely kihívást jelentett a korabeli nőkre vonatkozó normák számára. Míg sok kritikus dicsérte a lebilincselő történetmesélést és az érdekes történelmi kontextust, néhányan kritizálták az írásmódot és az elbeszélés tempóját.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és jól megalapozott életrajz, amely életre kelti Lola Montez rendkívüli személyiségét.
⬤ Érdekes történelmi kontextus és más eseményekkel való kapcsolat.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely érzelmek egész sorát idézi fel.
⬤ Egy olyan nőt mutat be, aki megelőzte korát, és kihívást jelentett a társadalmi normák ellen.
⬤ Az életrajz és a szórakoztató elbeszélés jó keveréke.
⬤ Néhány olvasó unalmasnak vagy karizmatikusnak találta az írásmódot.
⬤ Problémák a tempóval, a könyv bizonyos részei hosszúnak vagy vontatottnak tűntek.
⬤ Az életrajz és a kitalált párbeszédek keveredése egyesek számára zavaró volt, és nehéz volt megkülönböztetni, hogy mi tényszerű.
⬤ Lola Montez önző jellemzése néhány olvasóban aggodalmat keltett.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy a könyvnek jobban kellett volna kezelnie az érzékeny témákat vagy az életének komolyabb aspektusait.
(222 olvasói vélemény alapján)
Divine Lola: A True Story of Scandal and Celebrity
Egy lebilincselő életrajz a viktoriánus kor egyik legérdekesebb nőjéről: az első önjelölt nemzetközi társadalmi hírességről.
Lola Montez a tizenkilencedik század egyik legünnepeltebb és leghírhedtebb nőalakja volt. A hollóhajú andalúziai lány, aki botrányos "póktáncát" Európa legnagyobb előadótermeiben adta elő, elképesztő szépségével, szexualitásával és az illem megdöbbentő semmibevételével kápráztatott el és igézett el mindenkit, aki találkozott vele. De Lola egy szélhámos volt, egy önáltató. Az Eliza Gilbertként született gyönyörű ír vadgyerek megszökött fullasztó házasságából, és Lola, a sevillai flamenco-táncosnő és nemesasszony képzelte el magát, aki a kalandok, a hírnév, a szex és a botrányok életét választotta ahelyett, hogy alávetette volna magát kora szigorúságának.
Lola elvarázsolta az európai arisztokráciát és a kor leghíresebb értelmiségieket és művészeit, köztük Alexandre Dumas-t, Liszt Ferencet és George Sandot, és I. Ludwig bajor király megszállottja lett. Ezután az Újvilágba indult, és az aranyláz csúcspontján érkezett San Franciscóba, ahol úttörőként élt, és a lármás bányászok előtt lépett fel, mielőtt New Yorkba ment volna. Ott elkerülhetetlen bukása legalább olyan drámai volt, mint felemelkedése. A viktoriánus kor legdacosabb nőjének - akit "vad szépségként" ismertek, akit bálványoztak, romantizáltak, gyaláztak, akit senki sem ismert igazán, és aki egy évszázaddal megelőzte korát - még egy utolsó újjáalakulásra is sor került.