Istentisztelet mint lelkigondozás

Olvasói vélemények

A könyv jelentős hozzájárulás a liturgikus megújulásról és az istentiszteleten keresztül történő lelkipásztorkodásról szóló diskurzushoz. Hangsúlyozza a lelkipásztor szerepét az istentisztelet vezetésében, és foglalkozik a liturgia fontosságával a hitközösség ápolásában.

A könyv értékes meglátásokat nyújt a liturgia és a lelkipásztori gondozás közötti kapcsolatról, támogatja az istentiszteletnek mint a közösségi lelki támogatás elsődleges eszközének a megértését, és rávilágít arra, hogy a lelkipásztoroknak hatékonyan kell betölteniük istentiszteletvezetői szerepüket. Számos kritika dicséri a könyv szervezését és relevanciáját mind a jelenlegi, mind a jövőbeli lelkészi gyakorlat szempontjából.

Egyes kritikák szerint a könyv olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek elavultnak tűnnek, mivel több évtizeddel ezelőtt íródott. Emellett aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a beszélgetések nem minden olvasóhoz szólnak, különösen a nem liturgikus háttérrel rendelkezőkhöz, akiknek nehézséget okozhat a hagyományos gyakorlatok hangsúlyozása.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Worship as Pastoral Care

Könyv tartalma:

Bemutatja, hogy az istentisztelet és a lelkipásztori gondozás hogyan keveredhet egymással, hogy támogassák és gazdagítsák egymást.

William H. Willimon a lelkigondozás és a pasztorálpszichológia területén szerzett meglátásait felhasználva vizsgálja, mi történik az emberekkel, amikor részt vesznek a keresztény istentiszteleten. Megmutatja, hogy az igazi lelkigondozás nem valósulhat meg az aktív istentiszteleti közösségen kívül.

Az istentisztelet mint lelkigondozás érzékennyé teszi a lelkipásztorokat arra, hogy a keresztény istentisztelet és a lelkigondozás módszerei milyen sokféleképpen keveredhetnek, hogy gazdagítsák és támogassák egymást. Arra ösztönzi a lelkipásztorokat, hogy szélesítsék a közösségi istentiszteletről alkotott képüket, és hogy tudatosítják papi szerepük fontosságát.

Elméleteinek illusztrálására Dr. Willimon négy ismert istentiszteleti cselekményt vizsgál: a temetést, az esküvőt, a keresztséget és az úrvacsorát. Megvitatja a pszichológiai dimenziókat, és javaslatokat ad arra vonatkozóan, hogy a lelkipásztorok hogyan ápolhatják és tarthatják fenn gyülekezeteiket ezeken az istentiszteleteken keresztül.