
Az elmúlt három évtizedben Jacqueline Humphries (sz. 1960) innovatív festői eljárásával az absztrakció határait feszegette.
Olyan műveket alkotott, amelyek túlmutatnak a modernizmuson, az absztrakt expresszionizmuson és az általunk ismert absztrakción. A többrétegű alkalmazással Humphries arra készteti a nézőt, hogy változatos módon lépjen kapcsolatba a festményeivel, új megközelítésekre invitálva a művekkel való nézelődést és együttlétet.
Frances Guerin megvilágító erejű szövegében szakértelemmel elemzi, hogy Humphries milyen módon kérdőjelezte meg a konvenciókat, és helyezte az absztrakt festészetet XXI. századi vizuális környezetünk középpontjába, és egy olyan művészt tár elénk, aki ereje teljében van.