The Social Context of James Ensor's Art Practice: Vive La Sociale!""
" Vive la Sociale " Ez a lelkesítő, forradalmi kijelentés, amelyet James Ensor Krisztus bevonulása Brüsszelbe című festményének tetején 1889-ben egy élénkpiros transzparensre írtak, a belga művész (1860-1949) vizuális manifesztumaként és cselekvésre való felhívásaként szolgált, amely nyomatékosan, nyilvános hangon hirdette művészeti gyakorlatának központi szerepét a modern Belgium kulturális diskurzusában.
Ez a provokatív nyilatkozat szolgál címként Ensor művészetéről szóló új tanulmánynak, amely a művész művészet társadalmi diskurzusára és a kortárs környezetével való interakciójára, illetve időnként szatirikus találkozására összpontosít. A modern művészettörténetben előszeretettel alkalmazott elidegenedett és traumatizált expresszionista helyett Ensor itt olyan művészként mutatkozik be, akinek művészeti gyakorlata a belga középosztálybeli élet, társadalom és politika kérdéseivel és aggodalmaival foglalkozott, és akit korának értékei és osztály-, faji és nemi szempontjai tájékoztattak.
Ensor radikális látásmódja és ellenzéki stratégiája, az ellenállás, az önformálás és a performansz továbbra is aktuális. Ez a könyv a gyakran félreértett "művészek művészének" művészetéről és pályafutásáról szóló időszerű, árnyalt olvasatával nemcsak Ensor társadalmi kontextusának és expresszív kritikájának újraértékelésére hív fel, hanem a modernista művészeti gyakorlathoz való egyedülálló hozzájárulásának újraértékelésére is.