Jane Austen's Romantic Medievalism: Courtly Love and Happy Endings
Míg Jane Austent gyakran a grúz kori kifinomultság és visszafogottság megtestesítőjeként tartják számon, ez a könyv amellett érvel, hogy munkássága mélyen kötődik az udvari szerelem középkori hagyományához és a boldog végkifejletbe való befektetéséhez. A tanulmány feltárja a romantika hatását a Persuasionra, az Emmára és más regényekre, és új betekintést nyújt Austen elbeszélői stílusába, a nemek ábrázolásába, valamint a boldogság mint affektív és erkölcsi állapot iránti komplex érdeklődésébe.
Ahogy Austen saját nyelvezetében újraértelmezi az udvari szerelmet, felforgatja a hagyományos nemi szerepeket, és a nőket nem finom hölgyekként, hanem racionális teremtményekként ábrázolja. A keresztény elbeszélések struktúráira támaszkodva a gondviselés központi szerepét is megvilágítja, mint olyan erényt, amely kegyelmet ad szereplőinek, felszabadulást és boldogságot kínálva számukra. Az biztos, hogy Austen híresen ironizál a romantikán, kritizálja az érzelmi túlzásokat és lekicsinyli a hagyományos romantikus jeleneteket.
Ez a tanulmány mindazonáltal kreatív erőt talál az iróniájában, megmutatva, hogy Austen romantikakritikája a keresztény teológia paradoxonjaiban gyökerezik, amelyek egyszerre teszik lehetővé az emberi szenvedést és az isteni rendet. A középkori múlt kulcsfontosságú etikai és generikus konvencióinak átformálásával Austen ironikus, gondviseléssel rendezett románcai bölcsességre és örömre nevelik az olvasókat.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)