János az evangéliumok között: John John: Second Edition

Olvasói vélemények

D. Moody Smith „János az evangéliumok között” című könyve átgondolt elemzést nyújt a negyedik evangélium és a szinoptikus evangéliumok közötti kapcsolatról. A könyv a johannita tudományosság fejlődéséről szóló helyzetjelentésként szolgál, különös tekintettel a huszadik századi meglátásokra. A szerző megvizsgálja, hogy a negyedik evangélistát befolyásolták-e a szinoptikusok, és megvitatja e kapcsolat különböző értelmezéseit.

A könyv jól kutatott, könnyen olvasható és hasznos a diákok, lelkészek és tudósok számára. Neves johannista tudósok meglátásait tartalmazza, és átfogó áttekintést nyújt a negyedik evangélium elemzésének jelenlegi tendenciáiról. A szerző elismert és elismert a szakterületén.

Elsősorban a huszadik századra összpontosít, a korábbi egyházatyák nézőpontjait csak korlátozottan tárgyalja. Egyes olvasók talán kiterjedtebb történelmi kontextusra vagy a huszadik századon túli, szélesebb körű elemzésre vágynak.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

John Among the Gospels: Second Edition

Könyv tartalma:

Kiegyensúlyozott és provokatív feltárása annak, hogy a negyedik evangéliumnak a szinoptikusokhoz való viszonyát hogyan érzékelték az ókorban és a modern időkben.

János és a többi kanonikus evangélium viszonya a keresztény ókortól kezdve komoly viták és viták tárgya volt. Vajon János ismerte őket? Vajon saját szellemi evangéliumának forrásaként használta őket? Ha igen, vajon megmagyarázható-e a felhasználásukban mutatkozó különcsége? A János az evangéliumok között című könyvében D. Moody Smith szembesít ezekkel a kérdésekkel, és leírja, hogyan értelmezték a negyedik evangélium és a szinoptikusok kapcsolatát, különösen a modern bibliatudományban.

Jánosnak a többi evangéliumi elbeszéléstől való különbözőségét olyan ókori keresztény írók ismerték fel, mint Alexandriai Kelemen a második század végén, Origenész a harmadik század elején és Euszebiosz a negyedik század elején, akik megteremtették az alapját a János és a szinoptikusok kapcsolatáról alkotott ellentétes nézeteknek. Jánost vagy összeegyeztethetőnek tekintették a többi kanonikus evangéliummal, ha kiegészítették is azokat, ahogyan Kelemen és Euszebiosz hitték, vagy pedig Origenész ellentétes nézete szerint történelmileg nyilvánvalóan ellentétben álltak a társművekkel.

Ez a két alapvető értelmezési szempont a mai napig érvényesül. Smith összefoglalja azokat az elméleteket és ellenelméleteket, amelyek az ősegyház kora óta mozgatják a johannita tudományosságot, tisztázva a kommentátorok közötti összefüggéseket, ugyanakkor éleslátó áttekintést nyújt a johannita tanulmányok e kulcsfontosságú kérdéséről.

A János evangéliumának kritikai megítélésében bekövetkezett legújabb elmozdulás a hetvenes években gyökerezik. Azzal az uralkodó nézettel szemben, hogy a negyedik evangélium a szinoptikusoktól független kompozíció, a tudósok elkezdtek rámutatni, hogy maguknak a szinoptikusoknak a szerkesztési vagy kompozíciós elemei is megjelennek benne - ez a felismerés visszavezetett ahhoz a következtetéshez, hogy János ismerte és használta a szinoptikusok egyikét vagy közülük többet a jelenlegi, kanonikus formában.

A János az evangéliumok között második kiadásában szereplő új, utolsó fejezetben Smith hangsúlyozza, hogy milyen nehéz meghatározni, hogy mi minősül redakciónak, és hogyan kerültek a nyilvánvalóan redakciós vagy kompozíciós elemek János evangéliumába. Elsődleges viszonyítási pontként Márk evangéliumát használva Smith megvizsgálja azokat a nehézségeket, amelyekkel annak megállapítása jár, hogy János hogyan értette és használta a szinoptikusokat, ha egyáltalán ismerte vagy használta őket.