Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Reworking Japan
A Reworking Japan azt vizsgálja, hogy a neoliberális gazdasági szerkezetátalakítás és reformok elmúlt évtizedei hogyan támadták meg Japán vállalati ideológiáit, a nemek közötti kapcsolatokat és az egyes munkavállalók szubjektivitását. Japán 1950-es évek óta tartó figyelemre méltó gazdasági növekedésével a fizetett alkalmazottak életmódja és életpályája az új középosztály családi ideálját testesítette meg.
A gazdasági buborék 1990-es évek eleji kipukkanása óta tartó közel három évtizedes gazdasági stagnálás és reformok azonban a neoliberális szerkezetátalakítás jegyében fokozták a vállalati megszorításokat, és új kihívások elé állították a munkavállalókat és korábban védett megélhetésüket. A közelmúlt történelmének átfogó értékelésében Gagn bemutatja, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás hogyan alakította át a japán vállalatokat, munkavállalókat és eszméket, valamint azt, hogy a japán vállalatok és munkavállalók hogyan álltak ellen, illetve hogyan reagáltak aktívan az ilyen változásokra. Gagn feltárja Japán nehézkes és problematikus átmenetét a háború utáni vállalati ideológiától a neoliberalizmus kialakuló ideológiájáig, valamint az azt követő nagyszabású gazdasági szerkezetátalakítást.
Japán gazdasági átalakulásának a munka és a játék etnográfiájával, valamint az egyéni élettörténetekkel való szembeállításával Gagn túllép az absztrakton, hogy feltárja a neoliberális reformok emberi dimenzióját, amelyek hatással voltak a nemzet vállalatirányítására, a társadalmi-gazdasági osztályokra, a munkavállalók szubjektivitására és a családi kapcsolatokra. A Reworking Japan első kézből származó elemzésével arról, hogy az állítólag hegemón neoliberális rendszer hogyan nem alakítja át teljesen a meglévő kulturális kereteket és társadalmi kapcsolatokat, felrázza a japán férfiakról és a neoliberalizmus társadalmi hatásairól alkotott előítéleteket.