Japán csúcspontja: A nagy ambíciók vége

Olvasói vélemények

A könyv Japán politikai fejleményeire és társadalmi-gazdasági kihívásaira összpontosítva nyújt mélyreható elemzést Japánról, nagyrészt amerikai szemszögből. Miközben értékes információkkal szolgál a Japánt nem ismerők számára, jelentős korlátokat mutat a japán politika kritikájában és a nemzeti pályák szűk metaforájában.

A könyv jól szervezett, dokumentált, és tele van éleslátó kommentárokkal. Átfogó képet nyújt Japán közelmúltbeli politikai és társadalmi-gazdasági helyzetéről, így értékes az Ázsia és az aktuális események iránt érdeklődő olvasók számára. A szerző széles körű közvélemény-kutatási adatok és szakértői kommentárok felhasználásával mélyíti el az elemzést.

Az elemzés nagyrészt a kívülálló szemszögéből készült, és hiányzik belőle a japán politikai rendszer részletes feltárása, különösen a kormányzó Liberális Demokrata Párt tartós hatalmának hátterében álló strukturális kérdések. A „Japán csúcspontja” metaforát kritika éri, mivel túlságosan leegyszerűsítő, és nem veszi figyelembe Japán jövőjének alternatív útjait. Továbbá a könyv nem biztos, hogy megfelelően kielégíti azokat az olvasókat, akik Japán mélyebb megértésére vágynak a maga nemében.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Peak Japan: The End of Great Ambitions

Könyv tartalma:

A hidegháború utáni korszak nehéz volt Japán számára.

Az egykor a kapitalizmus felsőbbrendű formájának kifejlesztéséről híres ország, amely látszólag készen állt arra, hogy a világ legnagyobb gazdaságaként megelőzze az Egyesült Államokat, az 1990-es évek elején elvesztette a fonalat. A buborék 1991-es kipukkanása a politikai és gazdasági bizonytalanság több mint két évtizede tartó időszakát nyitotta meg.

Voltak olyan remények, hogy a 2011. március 11-i hármas katasztrófa - a hatalmas földrengés, a szökőár és a Fukusima Daiicsi atomerőmű balesete - ki fogja törni Japánt a bágyadtságból, és olyan változásokra ösztönzi az országot, amelyek újraindítják a növekedést és az optimizmust a go-go évekből. Néhány évvel később azonban Japán még mindig vár a szükséges átalakulásra, és Brad Glosserman arra a következtetésre jut, hogy az a tény, hogy még a katasztrófa sem sarkallt elég radikális reformokra, elárul valamit a japán politikai rendszerről és a japán társadalomról.

Glosserman elmagyarázza, miért nem változott és miért nem fog változni Japán, és arra a következtetésre jut, hogy a japán látókör szűkül, és hogy a japán közvélemény feladta az előző generációk és a jelenlegi vezetés merész ambícióit. Ez egy kritikus betekintés a kortárs Japánba, amelynek formálnia kell a gondolkodásunkat erről a létfontosságú országról.