Japán háborús bűnösök: Az igazságszolgáltatás politikája a második világháború után

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Japanese War Criminals: The Politics of Justice After the Second World War

Könyv tartalma:

1945 végétől kezdve az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Ausztrália, Franciaország, Hollandia, majd később a Fülöp-szigetek, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nemzeti bíróságokat hívott össze, hogy a japán katonák ellen háborús bűnök miatt eljárást indítsanak.

A vádlottak között voltak olyan koreaiak és tajvaniak is, akik japán alattvalóként szolgáltak a fegyveres erőknél. Tokióban a távol-keleti nemzetközi katonai törvényszék japán vezetőket állított bíróság elé.

Míg e perek igazságossága évtizedek óta a figyelem középpontjában áll, a Japán háborús bűnösök ehelyett azt állítja, hogy a legfontosabb kérdések a tárgyalótermen kívül merültek fel. Mi volt a jogalapja az alanyok azonosításának és fogva tartásának, a vád alá helyezendő személyek meghatározásának, a bizonyítékok összegyűjtésének és az elítélés utáni kegyelem megadásának? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok segítettek meghatározni az átmeneti igazságszolgáltatás normáit a háború utáni korszakban, és ma hozzájárulnak a nemzetközi jog problémás területeinek kezelésére irányuló stratégiákhoz. A Japán háborús bűnösök a szövetséges bűnüldözési projektet övező összetett erkölcsi, etikai, jogi és politikai kérdéseket vizsgálva, a háború alatti első vizsgálatoktól a foglyok 1958-as végleges szabadon bocsátásáig, bemutatja, hogy a bűnösök megbüntetésére irányuló egyszerű erőfeszítés hogyan alakult át többdimenziós küzdelemmé, amely összezavarta a háborús bűnökért való büntetőjogi felelősség megállapítását.

Idővel Japánban a szövetségesek katonai akciói, különösen az atombombák bevetése miatti felháborodás háttérbe szorította a japán atrocitások miatti haragot, a nyugati hatalmak körében pedig új hidegháborús kényszerek léptek életbe. Ez a könyv egyedülálló módon járul hozzá a háború utáni ázsiai nemzetközi rend felépítésének megértéséhez és az átmeneti igazságszolgáltatás végrehajtásának nehézségeinek megértéséhez.