Játék, illúzió, valóság és trauma: Mit tanulhat egy pszichoanalitikus Charlie Chaplintől?

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Play, illusion, Reality, and Trauma: What Can a Psychoanalyst Learn from Charlie Chaplin?

Könyv tartalma:

Ez a munka néhány gondolatot mutat be a játékról, az illúzióról, a valóságról és a traumáról a páciens és az analitikus közötti folyamat kapcsán.

E beszélgetés során tett utazásunk kreatív részéhez tartozik Charlie Chaplin hosszú pályafutásának áttekintése, a közönségével való kapcsolatát tekintve, mint az analitikus, mint a páciense közönségének metaforáját és fordítva. Páciens és analitikus, közönség és művész kölcsönösen és remélhetőleg üdvösen összefonódnak, mint egymás kommunikációjának "résztvevő tanúi", legyen az verbális vagy nonverbális.

Az, hogy milyen szinten reagálnak ezekre a közlésekre, milyen attribúciókat tesznek róluk, milyen kapcsolat jön létre, és az analízis esetében milyen terápiás értéket kapnak, számos sajátos, külső és belső tényezőtől függ. Ezekre a tényezőkre fogok néhány példát hozni, mind klinikai, mind művészeti szempontból. Eközben meghatározom és kidolgozom a játék klinikai relevanciáját és a "játszó szövetség" vs.

"működő szövetség" fogalmát, valamint a játék bizonyos pillanatokban terápiás szempontból való irrelevanciáját. Kitérek továbbá az esztétikai terápiás szerződés gondolatára és az enactments megkülönböztetésére attól, amit én "actments"-nek nevezek (Brok 2014, 2016), valamint a valóság, az illúzió és a trauma hatásának paradoxonára az emberi tapasztalatban.