Értékelés:
A kritikák kiemelik Bertrand Russell szocializmust és anarchizmust vizsgáló művének mélyreható meglátásait és aktualitását, hangsúlyozva annak intellektuális szigorúságát és reményteli perspektíváját. A könyv kritikusai általában a könyv kihívást jelentő jellegére, a CreateSpace általi kiadás gyenge minőségére és a formázással kapcsolatos néhány problémára hívják fel a figyelmet.
Előnyök:⬤ A szocializmus és az anarchizmus mély és átfogó elemzése.
⬤ Reményteli kilátásokat kínál egy jobb világ lehetőségeit illetően.
⬤ Nagyra értékelt és alapvető olvasmány, különösen fontos a modern társadalom számára.
⬤ Kihívást jelent és egyesek számára nehezen olvasható.
⬤ Gyenge minőségű kiadvány a CreateSpace kiadónál, nincs megfelelő formázás.
⬤ A szöveg bonyolultsága miatt nem alkalmas alkalmi ajándéknak.
(6 olvasói vélemény alapján)
Proposed Roads to Freedom
A SZOCIALIZMUS, mint minden más létfontosságú dolog, inkább tendencia, mint szigorúan meghatározható tanítás. A szocializmus definíciója biztosan magában foglal néhány olyan nézetet, amelyet sokan nem tartanának szocialistának, vagy kizárja azokat a nézeteket, amelyek azt állítják, hogy beletartoznak. De úgy gondolom, hogy a szocializmus lényegéhez akkor jutunk legközelebb, ha úgy határozzuk meg, hogy a szocializmus a föld és a tőke közösségi tulajdonának pártolása. A közösségi tulajdon jelentheti egy demokratikus állam tulajdonjogát, de nem lehet úgy tekinteni, hogy az magában foglalja a nem demokratikus állam tulajdonjogát is. A közösségi tulajdont úgy is lehet érteni, ahogyan az anarchista kommunizmus érti, mint a közösségben élő férfiak és nők szabad társulásának tulajdonjogát, az állam létrehozásához szükséges kényszerítő hatalom nélkül. Egyes szocialisták azt várják, hogy a közösségi tulajdon hirtelen és teljes egészében egy katasztrofális forradalom révén érkezik meg, míg mások azt várják, hogy fokozatosan, először az egyik iparágban, majd a másikban. Egyesek ragaszkodnak ahhoz, hogy a föld és a tőke állami tulajdonba vétele teljes legyen, míg mások megelégednének a magántulajdon megmaradt szigeteivel, feltéve, hogy azok nem túl kiterjedtek és nem túl erősek. Ami minden formában közös, az a demokrácia és a jelenlegi kapitalista rendszer virtuális vagy teljes eltörlése. A szocialisták, anarchisták és szindikalisták közötti különbségtétel nagyrészt azon múlik, hogy milyen típusú demokráciára vágynak.
Az ortodox szocialisták megelégszenek a parlamentáris demokráciával a kormányzás területén, és úgy vélik, hogy a kapitalizmus eltűnésével eltűnnek a jelenlegi alkotmányos forma rossz tulajdonságai. Az anarchisták és a szindikalisták ezzel szemben ellenzik az egész parlamenti gépezetet, és a közösség politikai ügyeinek szabályozására más módszert céloznak meg. De mindannyian egyformán demokratikusak abban az értelemben, hogy céljuk mindenfajta kiváltság és mindenfajta mesterséges egyenlőtlenség eltörlése: mindannyian egyformán a bérmunkások bajnokai a létező társadalomban. Mindháromnak sok közös vonása van a gazdasági doktrínájukban is. Mindhárman a tőkét és a bérrendszert a munkás kizsákmányolásának eszközének tekintik a birtokló osztályok érdekében, és úgy vélik, hogy a közösségi tulajdon, így vagy úgy, de az egyetlen eszköz a termelők szabadságának megteremtésére. E közös tan keretein belül azonban sok eltérés van, és még azok között is, akiket szigorúan szocialistáknak kell nevezni, igen jelentős az iskolák sokfélesége.
A szocializmus, mint európai hatalom, mondhatjuk, hogy Marxszal kezdődött. Igaz, hogy már az ő ideje előtt is voltak szocialista elméletek, mind Angliában, mind Franciaországban. Az is igaz, hogy Franciaországban az 1848-as forradalom idején a szocializmus rövid időre jelentős befolyást szerzett az államban. A Marxot megelőző szocialisták azonban hajlamosak voltak utópisztikus álmokban ringatni magukat, és nem sikerült erős vagy stabil politikai pártot alapítaniuk. Marxnak, Engelsszel együttműködve, köszönhető mind a szocialista tanok összefüggő, eléggé igaz vagy hihető, ahhoz, hogy hatalmas számú ember elméjét uralja, mind pedig a nemzetközi szocialista mozgalom megalakulása, amely az elmúlt ötven év során minden európai országban folyamatosan növekedett.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)