Amikor Edwin A. Abbott jól ismert Flatland című szatírája 1884-ben jelent meg, sikerült felkeltenie az érdeklődést az olyan térbeli elképzelések iránt, amelyek messze túlmutattak a hagyományos euklideszi geometria határain. Az analógia „varázspálcájával” rámutatott, hogyan lehet az elképzelhetetlent megérteni és a látszólag áthághatatlan korlátokat legyőzni. Az „újabb geometriák” perspektívái soha nem látott lehetőségeket nyitottak meg nemcsak magában a matematikában, hanem a képzőművészetben, az irodalomban és a filozófiában is. A Jenseits von Flachland két esszéje megmutatja, hogy a matematika milyen erősen beilleszkedik korának kulturális és társadalmi kontextusába - és hogy maga is képes befolyásolni ezt a kontextust.
Klaus Volkert első esszéje a négydimenziós tér és geometriájának történetére összpontosít, amely számos új lehetőséget nyitott a háromdimenziós világ „magasabb” nézőpontból való szemlélésére. A második esszé, amelyet David E. Rowe írt, az újabb geometriák által támasztott kihívásokkal foglalkozik, amelyek még különös színdarabokat is ihlettek.
Kiterjedten jegyzetekkel ellátott fordítása Edwin A. Abbott Flatland című művének fordítása is megtalálható a „Mathematics in Context” sorozatban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)