Jesus the Oracle: Reading Mark in Roman Egypt
Annelies Gisela Moeser a Jézus a jósnő című könyvében Márk evangéliumában Jézus Kafarnaumból Jeruzsálembe vezető útját a 2-3.
századi római Egyiptom kulturális kontextusában olvassa. Moeser gazdag leírást ad az egyiptomi orákulum-gyakorlatról, beleértve a körmeneti orákulumokat is, hogy felépítsen egy modellt, amelynek segítségével Márk olvasható.
Ez a prizma ráirányítja a figyelmet Jézus természetfeletti tudásának és bölcsességének leírásaira, például a gazdag ember történetében (Mk 10,17-22). Alexandriai Kelemen a gazdag emberről szóló homíliájával ellentétben, amely a birtoklástól való elszakadást tanácsolta, ez a nem elit perspektívából történő olvasás Jézus tanácsát radikálisabbnak tartja. A körmeneti orákulum e modellje kiemeli az istenihez való hozzáférés fontosságát, beleértve a nem elit tömegek, a fogyatékkal élők (például Bartimaiosz (Mk 10,46-52) és a karanisi (egy egyiptomi város) Gemellus Horion összehasonlításában) és a gyermekek számára.
A hagyományos egyiptomi vallás fenntartotta a fennálló társadalmi-politikai rendszert. Jézus körmenete és G*d baszileiájának (uralkodásának) hirdetése azonban felforgatja a római világrendet és helyi, elit szövetségeseikét.