Jesus and the People of God: Reconfiguring Ethnic Identity
Hogyan lépett túl a jézusi mozgalom - a palesztinai judaizmus messianisztikus szektás változata - júdeai eredetén, és hogyan alakult ki végül a római Keleten az a soknemzetiségű társadalmi-vallási kísérlet, amelyet korai kereszténységként ismerünk? Ebben a nagyszabású művében Hellerman társadalomtörténészi múltjára támaszkodva azt javasolja, hogy a keresztény mozgalom sikerének egyik kulcsa Jézusnak az Isten népéről alkotott felfogásában rejlik, és abban, hogy miként alakította át a nép identitását az etnoszról a családra.
Először is rámutat Jézusnak a szombattartással, a jeruzsálemi templommal és a zsidó étkezési törvényekkel - a júdeai társadalmi identitás megőrzésében központi szerepet játszó gyakorlatokkal - kapcsolatos kritikájára, és azt állítja, hogy Jézus szándéka az volt, hogy destabilizálja az Isten népéről mint lokalizált etnikumról alkotott elképzelést. Helyette Isten népének társadalmi identitását helyettesítő családként vagy rokonsági csoportként fogta fel, olyan társadalmi egységként, amely nem a közös származáson, hanem az ő országprogramja iránti közös elkötelezettségen alapul.
A názáreti Jézus tehát egyfajta etnikai vállalkozóként működött, lebontotta az etnikai judaizmus határait, és ideológiai alapot és szimbolikus keretet biztosított a jézusi mozgalom szélesebb körű elterjedéséhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)