Értékelés:
Robert Feather „Jézus titkos beavatása Qumránban” című könyve a Holt-tengeri tekercsek történelmi kontextusa mellett a korai kereszténység, különösen Jézus és Keresztelő János, valamint a qumráni esszénus közösség közötti kapcsolatokat vizsgálja. Míg sok olvasó lebilincselőnek és meggyőző érvekkel telinek találja, mások a spekulatív állítások és a gyenge bizonyítékok miatt kritizálják.
Előnyök:Az olvasók értékelik a jól kutatott tartalmat, a lebilincselő elbeszélő stílust és az esszénusok és a korai keresztény alakok közötti kapcsolat újszerű perspektíváit. Sokan dicsérik a könyvet, amiért az összetett történelmi információkat közérthető és izgalmas módon mutatja be, és egy krimihez hasonlítják. Pozitívan értékelik a kiterjedt tudományos munkát és az egyiptomi monoteizmussal felvázolt kapcsolatokat is.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak egyes állítások spekulatív jellegére és a szerző következtetéseit alátámasztó erős bizonyítékok hiányára. Egyesek szerint a qumráni közösségnek az esszénusokkal való összemosását nem támasztja alá a tudományos konszenzus. Emellett egyes olvasók szenzációhajhásznak tartják a könyvet, mivel úgy érzik, hogy a cím félreérthetően mutatja be a tartalmat.
(28 olvasói vélemény alapján)
The Secret Initiation of Jesus at Qumran: The Essene Mysteries of John the Baptist
A korai, titokzatos qumráni esszénus közösség vizsgálata, amely összekapcsolja azt Keresztelő Jánossal, Jézussal és a kereszténység kezdeteivel.
- Szemtanúk beszámolóját kínálja Keresztelő János végső temetkezési helyéről.
- Érvel amellett, hogy a kereszténység az egyistenhitnek egy olyan formájából nőtt ki, amelyet először az egyiptomi fáraó, Akhenaten fogalmazott meg.
- Eddig soha nem publikált fizikai és fényképes bizonyítékokat tartalmaz.
Robert Feather A qumráni réz tekercs rejtélye című korábbi könyvében elemezte azt a rézbe vésett holt-tengeri tekercset, amelyet a Jézus kora körül Qumránban élt, esszénusok néven ismert titokzatos, jámbor zsidó szekta munkájának tartanak. Hogy folytassa az esszénus közösség életmódjának kutatását, és hogy hitük hogyan befolyásolhatta a kereszténység kezdeteit, találkozott Jozef Milik atyával, az egyik tudóssal, aki az 1950-es években a holt-tengeri tekercsek megfejtésén dolgozott. Feather megtudta, hogy Milik munkája során valahol a qumráni romok közelében feltárt egy fej nélküli holttestet, amelyről úgy vélte, hogy Keresztelő Jánosé.
Feather meggyőző, erőteljes bizonyítékokkal mutatja be a qumráni esszénusok és az újszövetségi tanítások közötti szoros kapcsolatot, és bizonyítja, hogy Keresztelő János és Jézus is szoros kapcsolatban állt ezzel a qumráni közösséggel. Továbbá alátámasztja azt az állítást, hogy a korai keresztények egy olyan hitrendszert folytattak, amelynek középpontjában az egyistenhitnek egy olyan formája állt, amelyet először az egyiptomi fáraó, Akhenaten fogalmazott meg, és amelyet egyedülálló módon a qumráni esszénusok képviseltek.