Értékelés:
A könyvet a kivételes fényképezés és bemutatás miatt sokan dicsérik, így a vonatrajongók kedvence. Számos kritika kiemeli, hogy a címzettek számára örömet okoz, különösen ajándékként. Néhány olvasó azonban úgy érzi, hogy a könyv szélesebb történelmi kört is lefedhetne.
Előnyök:⬤ Kiváló minőségű, gyönyörű fényképek
⬤ nagyszerű megjelenítés
⬤ vonzó a vonatbarátok számára
⬤ kiváló ajándék
⬤ megragadja a vonattörténet lényegét
⬤ jó ár-érték arány
⬤ kitűnő állapotban van a szállításkor.
Kissé korlátozott történelmi lefedettség, hiányoznak az 1940-es évekből a fotók; néhányan megemlítették, hogy mesteri könyv lehetett volna, ha a korszakok szélesebb skáláját tartalmazza.
(48 olvasói vélemény alapján)
Jim Shaughnessy Essential Witness: Sixty Years of Railroad Photography
Jim Shaughnessy alapvető tanúja az észak-amerikai vasúti közlekedés hat évtizedes változásának, az 1940-es évek végétől a XXI. századig. Fotográfiai teljesítménye a vasúti fotográfia mint műfaj egyik csúcsa, amelyet ő és nemzedéktársai a művészet szintjére emeltek, és amely méltó arra, hogy a vonatok világán és a vasútrajongók érdeklődésén túl is figyelmet kapjon.
Pályafutásának korai évei egybeestek a vasúti iparban a gőzmozdonyról a dízelmotorra való drámai átállással. Az 1940-es és 1950-es évek átmeneti éveiben Shaughnessy ott volt, hogy minden árnyalatot és minden részletet szokatlan éleslátással és kíméletlen odaadással rögzítsen. Shaughnessy szerette a gőzt, de a dízelt is magáévá tette. Ez egy átmeneti időszak volt, amely csak egyszer fordulhatott elő, és ő a legtöbbet hozta ki belőle, mert megértette, hogy a történelem tanúja.
Shaughnessy a New York-i Troyban született és nevelkedett, egy olyan városban, amelynek mély ipari öröksége a vasban és acélban gyökerezik, és az Egyesült Államok északkeleti részén a vasúti szcéna dokumentálásával kezdte. Érdeklődése és utazásai az ország más területeire is elvitték, hogy dokumentálja a Rio Grande keskeny nyomtávú vasutat Coloradóban és a Union Pacific Big Boys-t Wyomingban, valamint Kanadába és Mexikóba is eljutott.
Shaughnessy azzal különböztette meg magát a vasútfotósok előző generációjától, hogy fotográfiai gondolkodásmóddal és a médium kreatív lehetőségeinek feltárásával kihívást jelentett a konzervatív szemléletmóddal szemben, amely a század közepéig uralta a vasúti fotográfiát. Ez arra késztette, hogy a vonatokon túlmutatva vizuálisan értelmezze azt az ipari és kulturális tájat, amelyen keresztül közlekedtek. Így dokumentálta a vasúti környezetet, amely falusi, városi és városi, valamint vidéki és vadregényes tájakon belül helyezkedik el. Nemcsak a vonatokat és mozdonyokat fényképezte, hanem a személyzet, az infrastruktúra és az építészet ábrázolásával kontextusba helyezte a vasutat, dokumentálva az utókor számára a gépezetek mögött dolgozó munkásokat, akik a depókban, a körgyárakban és a hátsó műhelyekben dolgoztak. Minden évszakban, nappal és éjjel egyaránt megragadta a hely és az idő érzetét, a megfigyelt pillanatokban. Különösen lenyűgözőek az éjszakai vonatokról készített képei - ahogyan Lucius Beebe író és történész egyszer jellemezte Shaughnessy munkásságát: "A fekete-fehér masszív hatásainak mestere volt.".
Egy élet munkájából és egy mintegy 60 000 képből álló archívumból merítve ez a feltáró új könyv elsősorban az 1950-es és 1960-as évtizedekre, az észak-amerikai vasút talán legdinamikusabb korszakára összpontosít.
