Olvasói vélemények
Összegzés:Az „Egyházatyák Jóbról” című könyvről szóló kritikák kiemelik a különböző egyházatyák ókori kommentárjainak lenyűgöző gyűjteményét, amely friss betekintést nyújt Jób könyvébe és mély teológiai elmélkedéseket tartalmaz. Az olvasók nagyra értékelik a sűrű teológiai tartalmat és a történelmi kontextust, amelyet a könyv nyújt, és amely nélkülözhetetlen olvasmánnyá teszi a keresztény hit és a Szentírás megértését elmélyíteni kívánók számára. Megjegyzendő azonban, hogy egyes fordításokból kimaradt Jób könyve befejezése, ami egyesek számára csalódást okozhat.
Előnyök:⬤ A görög, latin és szír atyák ókori kommentárjainak lenyűgöző gyűjteménye.
⬤ Új szempontokat nyújt Jób könyvével kapcsolatban, beleértve Krisztus életének tipológiáit és a szenvedésről szóló tanításokat.
⬤ Gazdag forrás a keresztény hit alapjainak megértéséhez.
⬤ Kiterjedt lábjegyzetek alternatív bibliafordításokkal gazdagítják az olvasás élményét.
⬤ Alapvető olvasmány komoly bibliakutatók és a korai egyházi gondolkodás iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:⬤ A Jób könyve befejezésének kihagyása a Septuagintában és a Peshittában, ami néhány olvasónak hiányérzetet okozhat.
⬤ Egyesek szubjektívnek és korlátozottnak találhatják az anyagválasztást.
(5 olvasói vélemény alapján)
Könyv tartalma:
Jób könyve az ártatlan szenvedés mélységes drámáját tárja olvasói elé. A gonosz problémájának és Isten hallgatásának ilyen őszinte, nyílt birkózása a vallásos és nem vallásos olvasók széles skáláját lenyűgözte.
Meglepő módon a legkorábbi egyházatyák kevés érdeklődést mutattak Jób könyve iránt. Egészen a harmadik század elején élt Origenészig nincs sok bizonyíték a könyv szisztematikus feldolgozására, és Origenész feldolgozásának nagy részét csak a kátéból ismerjük. Intenzívebb érdeklődés a negyedik század végén és az ötödik század elején mutatkozott.
Az ebben az ókori keresztény kommentárok a Szentíráshoz című kötetben található szemelvények a szisztematikus feldolgozásra összpontosítanak. A görög szövegek között szerepelnek Origenész, Vak Didümosz, Arianus Julianus, János Krizosztomosz, Jeruzsálemi Hészükhosz és Olympiodórusz szövegei. A latin források között találjuk Julianus Eclanumot, Fülöp papot és Nagy Gergelyt. A szíriai források között találjuk Efrém szíriai és Mervi Iszhódadot, akiknek néhány munkája itt válik először elérhetővé angol nyelven.
E kötet olvasóit az egyház ősi forrásaiból származó bölcsesség nagyszerű ünnepe várja, amely friss aktualitással bír a mai kor számára.
