Jogok, szűkösség és igazságosság, 65: Elemző vizsgálat az emberi jogok jóléti szempontjainak megítéléséről

Eredeti címe:

Rights, Scarcity, and Justice, 65: An Analytical Inquiry Into the Adjudication of the Welfare Aspects of Human Rights

Könyv tartalma:

Az emberi jogok valóban megvédhetik az embereket a nélkülözéstől? Ha valaki orvosi ellátásban vagy lakhatásban szenved hiányt, valóban elmehet-e egy bíróhoz, és kérheti-e az ilyen javak és szolgáltatások biztosítását? Ezek a kérdések megosztónak bizonyultak az emberi jogok területén dolgozó tudósok, politikusok és bírák számára. Egyesek úgy vélik, hogy nincs valódi különbség a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok között. Mások úgy vélik, hogy a gazdasági, szociális és kulturális jogok olyan strukturális jellemzőkkel bírnak, amelyek nemkívánatossá teszik bírósági védelmüket.

Ez a könyv ezt a vitát kívánja előmozdítani. Azzal a felismeréssel kezdi, hogy bár nincs szakadék a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok között, az emberi jogokból fakadó különböző kötelezettségek között továbbra is vannak érzékelhető különbségek. Különösen a jelentős költségekkel járó alapvető szükségletek kielégítésére irányuló kötelezettségek vetnek fel olyan problémákat, amelyek külön figyelmet érdemelnek. Ezek a kötelezettségek szerkezetükből adódóan dilemmákat vetnek fel. Az emberi jogok értelmében mindenki jogosult bizonyos javakra és szolgáltatásokra, amikor nagy szükség van rájuk, de a szűkösség kontextusában nem áll rendelkezésre elegendő forrás ahhoz, hogy ezeket a javakat és szolgáltatásokat mindenki számára biztosítsák. Milyen szabály vagy elv alapján lenne ésszerű, ha a bírák beavatkoznának az ilyen helyzetekben? Mi lenne a legjobb megközelítés ezekre a problémákra? Hogyan avatkozhat be egy bíró ezekbe a problémákba, miközben fenntartja a mindenki jogai iránti elkötelezettségét?

A könyv a jóléti kérdésekkel való bírói foglalkozás lehetőségeit vizsgálja a szűkös helyzetekben. Először is elkülöníti azokat a valós problémákat, amelyeket a bírói szerepvállalás ilyen formái maguk után vonnak. Ezután három különböző stratégiát mutat be a jóléti kötelezettségek bírósági védelmére: az ésszerűséget, a prioritások meghatározását és a deliberatív demokratikus párbeszédet. Az ésszerűség a Dél-afrikai Alkotmánybíróságon jelen lévő ésszerűségi felülvizsgálat gyakorlatán alapul. Ezzel szemben a rangsorolás és a deliberatív demokratikus párbeszéd az ésszerűség újszerűbb alternatívái, amelyeket az összehasonlító alkotmányjog különböző fejleményei lazán inspiráltak. Végül a könyv e stratégiák relatív előnyeit és hátrányait egy kvalitatív összehasonlító elemzésen alapuló elemzési keretben tárgyalja. (Sorozat: School of Human Rights Research - Vol. 65) (Tárgykör: Emberi jogi jog, alkotmányjog, összehasonlító jog)