John Dewey: Dewey: A szabadság és a diszpozíció pedagógiája

Eredeti címe:

John Dewey: Liberty and the Pedagogy of Disposition

Könyv tartalma:

Ez a könyv John Dewey munkásságát úgy mutatja be, mint a tapasztalatban, a képzeletben és a szabadságra való hajlandóságunkból fakadó emberi lehetőségek igényét. Dewey munkásságát olyan kritikai csomópontként részletezi, amelyet az iskolázás és a kultúra dilemmája jelöl, és ahol a tanulás az oktatási intézmények határain túl is elhelyeződik.

A könyv először Dewey-t vizsgálja különböző összefüggéseiben, hatásai és élettapasztalatai tükrében, beleértve a hegeli filozófiához, az emersoni transzcendentalizmushoz, Darwin tudományos kísérletező módszeréhez való viszonyát, valamint első feleségéhez, Alice Chipmanhez fűződő mély kötődését és a Laboratóriumi Iskolában végzett munkájukat. Ezután Dewey politikához és oktatáshoz való hozzáállását az oktatásról, a tanulásról és az iskoláról szóló kortárs viták keretében vizsgálja felül. A vita számba veszi, hogy mit jelent számunkra ma a sokszínű és plurális társadalom, amikor az osztály-, faj-, nem- és szexualitáspolitika továbbra is kihívást jelent.

Dewey munkássága nagyban befolyásolja e kihívások megértését. Így Dewey-t olvasni és beszélgetni Dewey-ról annyi, mint beszélgetésbe bocsátkozni a filozófussal, aki kérdések egész sorát teszi fel, kezdve attól, hogy hogyan érzünk (esztétika), hogyan viselkedünk (etika), hogyan gondolkodunk (logika), hogyan élünk közösségként (politika) és hogyan tanulunk (oktatás).

A könyv emellett Dewey kísérletezésről alkotott koncepcióját a művészeteken és az esztétikai nevelésen keresztül a tanulás és az iskola megszüntetésének tárgyalásába is beemeli. A Dewey filozófiájával gondolatébresztő párbeszédet kínáló könyv felismeri a tanulás ellentmondásos természetét, és kiterjeszti azt a tapasztalat nyitott horizontjaira.

Dewey szervezéssel, politikai döntéshozatallal, valamint az oktatás és az üzleti élet kapcsolatával kapcsolatos megközelítésének különböző aspektusait tárgyalva újra elhelyezi Dewey-t a kortárs politikai és oktatási kontextusban, és feltárja annak lehetőségét, hogy az oktatás szabad, ugyanakkor elég szigorú legyen ahhoz, hogy segítsen bennünket a tudás azon formáival foglalkozni, amelyek révén tárgyaljuk és megértjük a világot.