John Diodati tanítása a Szentírásról

Olvasói vélemények

A könyv tömören feltárja Giovanni Diodati hozzájárulását a református teológiához, különösen a Szentírás értelmezésén keresztül. Bemutatja a korai tanulmányai során megfogalmazott fontos téziseit, és betekintést nyújt életébe és munkásságának történelmi kontextusába.

A könyv tömör és jól áttekinthető, így az olvasók számára is hozzáférhető. Értékes betekintést nyújt Diodati életébe és hozzájárulásaival kapcsolatban, jelentős téziseket tartalmaz a Szentírásról szóló tanításról, és dicséretes, hogy építő és inspiráló a teológusok és a hallgatók számára.

Néhány olvasó kissé rövidnek találta a könyvet, és Diodati munkásságának és teológiai kontextusának alaposabb tárgyalását kívánta.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

John Diodati's Doctrine of Holy Scripture

Könyv tartalma:

Ez a tanulmány Kálvin és Beza egyik epigonja, Diodati János (1576-1649) munkásságának fontos aspektusait vizsgálja, aki a genfi olasz gyülekezet lelkipásztora és Kálvin akadémiájának professzora volt. Különös figyelmet kap a Szentírásról szóló tanítása, nemcsak a Biblia tekintélyéről szóló vita miatt, amely a reformáció lényeges részét képezte, hanem azért is, mert Diodati volt a felelős a Biblia olasz nyelvre történő befolyásos fordításáért.

A tanulmány a Diodatira vonatkozó kutatások jelenlegi állásának megvitatásával kezdődik. Ezt követi Diodati életének és munkásságának áttekintése, a korabeli protestantizmusban betöltött szerepére összpontosítva. Ezután a Szentírásról szóló tanítás történetét vizsgáljuk meg, hogy megismerjük Diodati hitének és a Szentírásnak a reformáció részét képező vitákban betöltött jelentőségének megfelelő hátterét.

A disszertáció központi elemét a Szentírás tanáról szóló huszonöt tézis latinról angolra történő fordítása alkotja, amelyet 1596-ban, a genfi akadémia elvégzésekor terjesztett elő. Ezt követi e tézisek részletes elemzése a Szentírás protestáns felfogásának és a római egyház tanításával folytatott vitának a fényében, különösen a Trienti Zsinat megfogalmazásaiban foglaltak szerint.

Ez az elemzés egy olyan munkára is támaszkodik, amelyről Diodati jól ismert volt az angol közönség előtt, nevezetesen a Pious Annotations upon the Holy Bible (Jámbor megjegyzések a Szentíráshoz) című művére, amely az olasz Biblia fordítása után a legnagyobb öröksége. A tanulmányt a Szentírásról szóló tanítás folytonosságának egyháztörténeti jelentőségének rövid értékelése zárja, a reformátorok és Róma között a tekintély kérdéséről folytatott vita, valamint annak értékelése zárja, hogy Diodati hozzáállását a Szentírás fordításához hogyan irányította mind az egyértelműség igénye, mind magának a Bibliának a teológiája.