Johor: A fejlődés lakhelye?

Eredeti címe:

Johor: Abode of Development?

Könyv tartalma:

1990-ben a malajziai Johor állam - Szingapúrral és az indonéziai Batam szigetével együtt - elindította a növekedési háromszöget a közvetlen külföldi befektetések vonzása érdekében. Johor számára ez a törekvés nagyon sikeres volt, átalakította a gazdaságát és növelte a jövedelemszintet. Ma Johor Malajzia egyik "fejlett" állama, ahol elektromos és elektronikai, élelmiszer-feldolgozó és bútorgyártó cégek nagy klaszterei találhatók.

Ez a strukturális átalakulás örvendetes, ugyanakkor fontos kihívásokkal és stratégiai döntésekkel is járt. Három évtized elteltével Johor exportra történő gyártás modellje megkérdőjeleződött, mivel növekvő versennyel és a technológiai képességek leépülésével szembesül. Erre válaszul az állam új, főként szolgáltatási alapú tevékenységekbe történő stratégiai befektetésekkel igyekezett diverzifikálni gazdaságát. Ugyanakkor Johor a hagyományos ágazatokban is rendelkezik olyan kiválóságokkal, amelyek szintén támogatást és politikai figyelmet igényelnek.

Az állam gazdasági átalakulását mélyreható politikai, társadalmi és környezeti változások is kísérték. Nem utolsósorban Johor növekvő népessége megfizethető lakhatás iránti keresletet generált, és nyomást gyakorolt a közszolgáltatásokra. A feszültséget fokozták a más államokból és a tengerentúlról érkező munkavállalók. Ezek a demográfiai tényezők és a nagyszabású projektek viszont a környezetet is megterhelték.

Ezeknek a gazdasági és társadalmi változásoknak politikai következményei is voltak. Miközben Johor az ország két legrégebbi és legbefolyásosabb politikai pártjának bástyája, az állam nagy, városias és jó kapcsolatokkal rendelkező választói miatt az új politikai szervezetek számára is kedvező terep. A választási politikán túl Johor egy erős és befolyásos királyi család otthona is, amelynek nagyon sajátos elképzelései vannak az állam politikai életében betöltött szerepéről.

Az ISEAS - Yusof Ishak Intézet korábbi, a Szingapúr-Johor-Riau szigetek határon átnyúló régióról szóló munkájára építve ez a könyv erre a fontos malajziai államra összpontosít, amely egyrészt fontos belpolitikai kihívásokkal küzd, másrészt pedig a nemzetközi piacokkal való kapcsolatra törekszik.

"Mindig is úgy éreztem, hogy Szingapúr és Johor között sokkal több kiegészítő kapcsolat lehetséges. Ez mindkét gazdaság számára előnyös lenne, de a kettő közötti politikai megosztottság túl nagy volt. A két gazdaság egymás mellett, de külön életet élt - Szingapúr a világ felé, Johor pedig észak felé nézett -, amíg az olyan kezdeményezések, mint az Iskandar Malajzia fejlesztési folyosó, nem kezdték jelentősen megváltoztatni a dolgokat. Most az az aggodalom, hogy az inga talán túlságosan is a másik irányba lendült, amit a hatalmas jövedelem- és árkülönbségek, valamint Szingapúr világvárosi státusza okoz. Francis és Serina összeállítása üdvözlendő kísérlet arra, hogy Johort sokkal átfogóbban értsük meg; nem csak a változó gazdaságát, hanem azt is, hogy ezek a változások hogyan hatottak a politikára és a társadalomra - ami a gazdasági integráció endogenizáltabb szemléletét jelenti." -- Dr. Nungsari Ahmad Radhi, Balik Palau korábbi parlamenti képviselője és a Khazanah Nasional ügyvezető igazgatója.

"Ez a nemzetközi hírű szakemberek szakértelmére támaszkodó, éleslátó gyűjtemény azt vizsgálja, hogy Johor gazdasági fejlődése milyen sokféleképpen befolyásolta a mai politikai színteret, és milyen hatással volt a helyi társadalomra és a környezetre. Az ügyesen szerkesztett és aprólékosan kutatott Johor: Abode of Development? nem csupán kötelező olvasmány mindazok számára, akiket érdekel a kortárs Malajzia, hanem a jövő történészei számára is óriási értéket képvisel." - Barbara Watson Andaya, a Hawaii Egyetem Ázsia Tanulmányok professzora.