Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 13 olvasói szavazat alapján történt.
Joseph Beuys a huszadik század végének egyik legfontosabb és legvitatottabb német művésze, akinek személyisége és művészete olyan szorosan összefonódik Németország fasiszta múltjával - Beuys ugyanis a Harmadik Birodalom egykori katonája volt -, hogy a háború utáni és az újraegyesítés utáni Németország számára problematikus figurává vált. A trauma központi szerepét és a művészet fogalmának tartós vizsgálatát mint Beuys életének és művészetének két meghatározó szálát megvilágítva ez a könyv kritikai életrajzot kínál, amely elmélyíti számos művének és azok hozzájárulásának megértését.
Claudia Mesch elemzi Beuys műveinek azon aspektusait, amelyek a leginkább megbotránkoztatták a közönséget, különösen a megváltás saját maga által szőtt legendáját, amelyet sokan kétes és nem helyénvaló fantáziának tartottak egy volt náci katona számára. Amint azonban érvel, Beuys önmitológiája szembement a poszttraumás élettel, és a pszichés felépülésért folytatott küzdelmet helyezte előtérbe.
Beuys 1970-es években rendezett kiállításait követve nyomon követi, hogyan terjesztette ki a művészeti világot a regionális központokon túlra, és hogyan készítette elő az utat az aktivizmus mint művészet iránt érdeklődő jövőbeli művészek számára. Beuys tágas elképzeléseit vizsgálva arról, hogy mi is a művészet, és követve őt a tudomány, a politika és a spiritualitás területére, Mesch végül bemutatja, hogy saját mítoszteremtése milyen pozitív erőként hatott a háború utáni Németország múltjával való leszámolásban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)