Just His Barista

Könyv tartalma:

Ő csak a barista... amíg be nem száll a Legacy Brew-ba társtulajdonosként. Aztán ő lesz Coy üzlettársa és öt éve tartó szerelmének forrása. De miután egy éjszaka megcsókolják egymást, Macie komolyan fontolóra veszi az üzlet és a szórakozás összekapcsolását.

Macie: Coy Cochran és én sosem jöttünk ki túl jól egymással. Az apja egy évtizeddel ezelőtt felvett a családi kávézójukba, és megszerettem a helyet. Most, hogy Coy apja meghalt, ő minden eddiginél elszántabban folytatja a családi tulajdonban lévő és működtetett kávézót.

Én vagyok az agy és a szépség a boltban, de Coy nem hallgat rám - amíg nem lesz pénzem is a játékban. Most, hogy üzlettársak vagyunk, valamivel jobban kijövünk egymással.

Kicsit.

Még mindig mogorva és csupa ugatás, és bár szeretem az állatokat, inkább távol tartom magam az olyan emberektől, akik egy kis kiömlött cukor miatt az irodájukban követelik, hogy találkozzunk.

Coy-val tudok dolgozni. Csak a "nem dolgozás" az, ami kínoz engem. Nézze, volt ez a... nos, én úgy hívom, hogy a csókolózási incidens - egyetlen csók, hónapokkal ezelőtt, a legnagyobb szorongás pillanatában.

Kár, hogy azt mondtam neki, hogy hiba volt, és nem történhet meg újra.

Kétszeresen túl rossz, hogy ez volt életem legjobb csókja, és háromszorosan túl rossz, hogy nem tudok nem gondolni rá. Őt. Nem tudok nem rá gondolni.

És most közeleg a legjobb barátom esküvője, és nincs dátumom. Szóval posztolok a közösségi médiában, és megkérdezem, hogy Charlestonban van-e valaki, aki hajlandó lenne velem tölteni néhány órát, inni, vacsorázni és táncolni az éjszakát. Kötöttségek nélkül. Nincs szükség barát státuszra.

Amikor Coy üzenetet küldött, hogy ő lesz a partnerem, elszakadtam. Mindenképpen szeretnék vele randizni, de az esküvő még hét hétig nem lesz. És szeretném, ha a barát státuszom is meglenne, ezért azt mondom neki, hogy próbáljuk ki a kapcsolatot.

A gond csak az, hogy ha a tesztvezetésről kiderül, hogy egy totális roncs, akkor újra ugyanabban a helyzetben vagyok, mint a közösségi médiás posztom előtt: randevú nélkül, és minden jövőbeli csókomat ahhoz a férfihoz hasonlítom, aki még mindig azt hiszi, hogy én csak a baristája vagyok.

Ja, és bónusz: továbbra is vele kell dolgoznom nap mint nap.

Készülj fel, hogy hangosan nevess ezen a vidám, édes munkahelyi romantikus vígjátékon! A romantika tiszta, a viccek szellemesek, a kávéházi mamlaszok pedig ájulásba hajlóak. Olvassa el még ma!