Kálvinizmus egy világi korban: Abraham Kuyper Kövesi előadásainak huszonegyedik századi olvasata

Olvasói vélemények

A „Kálvinizmus egy szekuláris korban” című könyv Abraham Kuyper Stone Lectures című művének kortárs vizsgálata, amelyben egy akadémikusokból álló csapat vizsgálja meg Kuyper témáit és azok mai aktualitását. A mű informatív és strukturált, betekintést nyújt Kuyper előadásaiba, miközben kitér mind hozzájárulására, mind hiányosságaira, különösen az apartheidben betöltött szerepére.

A könyv jól kutatott, átfogó képet nyújt Kuyper előadásairól, és olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a világnézet, a politika és az etika. Az egyes fejezetek formátuma következetes, és segíti az olvasó megértését. Alkalmas tanulmányi csoportok számára, és elősegíti a Kuyper eszméiről és örökségéről folytatott egészséges vitákat.

Bár az elemzések hasznosak, nem kimerítőek, és egyes olvasók a témák mélyebb feltárására vágyhatnak. Emellett a könyv kitér Kuyper problematikus szerepére a történelemben, ami egyes olvasók számára kellemetlen lehet.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Calvinism for a Secular Age: A Twenty-First-Century Reading of Abraham Kuyper's Stone Lectures

Könyv tartalma:

Abraham Kuyper, a holland neokálvinista teológus, lelkész és politikus jól ismert arról, hogy kijelentette: az emberi létnek nincs olyan négyzetcentimétere, amely felett Jézus Krisztus ne lenne szuverén Úr. Ez az elv talán legjobban Kuyper kálvinizmusról szóló írásaiban tükröződik, amelyeket eredetileg a Princeton Teológiai Szemináriumban 1898-ban Stone Lectures címmel tartott.

Ezek az előadások, amelyek a keresztény hit szerepéről elmélkednek a különböző társadalmi szférákban - beleértve a vallást, a politikát, a tudományt és a művészetet -, a kortárs református teológia próbakövévé váltak. Hogyan szolgálhatnának az előadások továbbra is az egyház hivatásához a szekuláris korban? Ebben a kötetben Jessica Joustra és Robert Joustra teológusokat, történészeket, tudósokat és másokat hív össze, hogy újra átnézzék Kuyper eredeti előadásait, és kritikusan mérlegeljék mind a mai napig tartó jelentőségét, mind pedig a mai korra vonatkozó összetett örökségét.