Camphor Oil for Asthma: Natural way of treating Asthma with No Side Effect
A kámfor illóolaj a Cinnamomum camphora növényből származik, és valódi kámfor, közönséges kámfor, gumikámfor és Formosa kámfor néven is említik. Japán és Tajvan erdeiben őshonos, japán kámfor és Hon-Sho néven is ismert.
Mielőtt a kámforfa az 1800-as évek végén Floridába került, Kínában már nagymértékben termesztették. Amikor előnyei és alkalmazásai egyre népszerűbbé váltak, termesztése végül több olyan trópusi éghajlatú országba is elterjedt, ahol e fák növekedésének kedvez a trópusi éghajlat, köztük Egyiptomba, Dél-Afrikába, Indiába és Srí Lankára. A kámforolaj korai fajtáit az ötven éves vagy annál idősebb kámforfák fáiból és kérgéből nyerték; amikor azonban a termelők végül felismerték, hogy a fák kivágásának elkerülése révén a környezet megóvásának előnyeit élvezik, arra is rájöttek, hogy a levelek sokkal jobbak az olajok kinyerésére, mivel gyorsabban regenerálódnak.
A kámfor illóolajat évszázadok óta használják a kínaiak és az indiaiak vallási és gyógyászati célokra egyaránt, mivel úgy vélték, hogy gőzének gyógyító hatása van az elmére és a testre.
Kínában a kámforfa erős és illatos fáját hajók és templomok építéséhez is felhasználták. Az ájurvédikus kezelések során a megfázás tüneteinek, például a köhögésnek, a hányásnak és a hasmenésnek a kezelésére szolgáló gyógyszerek összetevője volt.
Jótékonyan hatott a bőrbetegségektől, mint például az ekcéma, a puffadással kapcsolatos problémákon át, mint például a gyomorhurut, a stresszel kapcsolatos problémákig, mint például az alacsony libidó. Történelmileg a kámfort még olyan gyógyszerekben is használták, amelyekről azt hitték, hogy beszédhibákat és pszichológiai zavarokat kezelnek. A 14.
századi Európában és Perzsiában a kámfort fertőtlenítő összetevőként használták a pestis idején a füstölésekben, valamint a balzsamozási eljárásokban. A kámfor illóolajat a kámforfa ágaiból, gyökércsonkjaiból és a faforgácsból gőzzel desztillálják, majd vákuum-rektifikálják. Ezután szűrőpréselés következik, amelynek során a kámforolaj 4 frakciója - fehér, sárga, barna és kék - keletkezik.
A fehér kámforolaj az egyetlen olyan színű olajfajta, amely terápiás célokra használható, mind aromás, mind gyógyászati célokra. Ennek oka, hogy a barna kámfor és a sárga kámfor egyaránt magas szafroltartalmú, olyan összetevő, amely mérgező hatású, ha olyan nagy mennyiségben fordul elő, mint ami ebben a két fajtában jelen van.
A kék kámfor szintén mérgezőnek tekinthető. A kámforolaj illata tiszta, intenzív és átható illatnak számít, így ideális a rovarok, például a szúnyogok elűzésére, ezért is használják hagyományosan molyirtókban, hogy távol tartsák a kártevőket a szövetektől.
