Kannibalizmus: Tökéletesen természetes történelem

Olvasói vélemények

A könyv elmélyül a kannibalizmus témájában, és tudományos szempontból mutatja be azt, beleértve az állatoknál és az embereknél egyaránt előforduló eseteket. Az olvasók jól megalapozottnak és informatívnak találják, amit gyakran kiegészít a szerző száraz humora. Bár sokan értékelik a szórakoztatás és az oktatás közötti egyensúlyt, néhányan megjegyzik, hogy a könyv időnként vontatott, vagy a túlzott humor felé hajlik.

⬤ Rendkívül jól kutatott, elképesztő mennyiségű információval
⬤ magával ragadó írói stílus
⬤ informatív az emberek és állatok kannibalizmusáról
⬤ ötvözi a humort a tudományos ismeretekkel
⬤ elkerüli a szenzációhajhászást
⬤ mély gondolkodásra ösztönöz a témáról.

⬤ Lassan indul
⬤ néhány olvasó úgy érzi, hogy a humor túlzásba vitt
⬤ inkább tények gyűjteménye lehet, mint összefüggő olvasmány
⬤ néhányan a könyv egyes részeit fárasztónak vagy vontatottnak találták
⬤ néhányan csalódtak, mert bizonyos témák mélyebb kifejtését kívánták.

(99 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Cannibalism: A Perfectly Natural History

Könyv tartalma:

„Meglepő. Lenyűgöző. A kannibalizmus visszaadja az emberiségbe vetett hitemet.” Sy Montgomery, The New York Times Book Review

A tudósok évszázadokon át úgy írták le a kannibalizmust, mint egy bizarr jelenséget, amelynek kevés biológiai jelentősége van. A természetben való jelenlétét az éhezésre vagy más életveszélyes körülményekre adott kétségbeesett reakciónak tekintették, és kevesen fordítottak időt a tanulmányozására. A kultúránkban tabutémának számító viselkedést leginkább a horrorfilmek vagy a valós húsevők bűntetteit szenzációként bemutató bulvárlapok mutatták be. De a kannibalizmus valódi természete - a szerepe az evolúcióban és az emberi történelemben egyaránt - még érdekesebb (és normálisabb), mint azok a tévhitek, amelyeket tényként fogadtunk el.

A kannibalizmusban: Bill Schutt zoológus egyenesbe hozza a dolgokat, megcáfolja a közkeletű mítoszokat, és a kannibalizmus biológiában, antropológiában és történelemben betöltött szerepének új értelmezését vizsgálja az eddigi leglenyűgözőbb beszámolóban, amelyet erről az összetett témáról írtak. Schutt az arizonai Chiricahua-hegységből, ahol testvéreiket felfaló ebihalakkal teli tavakon gázol át az olvasót a Sierra Nevadákig, ahol csatlakozik a kutatókhoz, akik új fényt derítenek arra, mi történt a Donner Partyval - az amerikai történelem leghírhedtebb kannibalista epizódjával. Még az emberi méhlepény elkészítésének és fogyasztásának szakértőjével is találkozik (és igen, jól illik hozzá a Chianti).

Schutt a tudomány legmodernebb eredményeit összegyűjtve olyan kérdésekre ad választ, mint például, hogy miért fogyasztják egyes kétéltűek az anyjuk bőrét; miért harapják le bizonyos rovarok szex után a fejüket partnerükről; miért ettek az európaiak egészen a huszadik század végéig rendszeresen emberi testrészeket gyógyászati céllal; és hogyan függhet össze a kannibalizmus a neandervölgyiek kihalásával. A jövőbe is elkalauzol bennünket, és megvizsgálja, hogy az éghajlatváltozás okozta éhínség, betegségek és túlnépesedés miatt nem fog-e a kannibalizmus még több fajnál - köztük a mi fajunknál is - kitörni.

A kannibalizmus egy tökéletesen természetes jelenséget helyez új, létfontosságú kontextusba, és arra hív minket, hogy felfedezzük, miért vonz és taszít minket egyszerre.