Kantianische Kritik am Kontakt des Zouglou mit der Weltmusik

Könyv tartalma:

Ebben a könyvben a Zouglou-ritmus kritikájának érdeke a kanti esztétika archetipikus funkciójának elismerése volt.

A zouglou hagyományos jellemzőinek elemzése azt mutatja, hogy Kant esztétikai formalizmusa szerint e zene egyetemes rendeltetése a művek formavilágában rejlik. Ez a nézőpont rögzíti a Zouglou esztétikai és művészi gazdagságát, ugyanakkor úgy tűnik, hogy elindítja ezen áramlat kommunikatív dimenziójának vizsgálatát is.

A Zouglou kommunikációja továbbra is a művészet általános kommunikációjának mintájára történik: empirikus és formális kommunikáció. Kantnak a művészet autonómiájáról szóló tézise szerint csak a formális kommunikáció fejezi ki a művészeti tárgy igazságát. Ezért Zouglou műveinek formájának köszönhető, hogy a műfaj elnyerte a világzene státuszát.

A művészi kifejezés új világának hatása ellenére, amelyet a reklám és az azt kísérő jelenségek jellemeznek, a zene dialektikus szemlélete a világzenét Zouglou számára gazdagító momentumként mutatja be. Sőt, a reklámkép önreferenciális és semleges jellege a kanti esztétika következtetéseihez való visszatérés jeleként jelenik meg.