Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a kapitalizmus kritikai elemzését mutatja be, különös tekintettel a szabadpiaci ideológiákhoz kötődő kiemelkedő közgazdászokra, mint Friedman, Hayek és Mises. Bár a könyvet dicsérik éleslátó kritikái és társalgási stílusa miatt, egyes olvasók szerint bizonyos területeken hiányzik belőle a mélység, mások pedig a szerző megközelítését és érettségét kritizálják.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és könnyen olvasható, társalgási stílusú.
⬤ Éleslátó kritikákat fogalmaz meg a kapitalisták érveiről és ideológiáiról.
⬤ Rávilágít a kapitalista retorika ellentmondásaira.
⬤ Alapos elemzést nyújt a jelenlegi amerikai gazdaságról és annak hibáiról.
⬤ Javaslatokat tesz a jelenlegi rendszerrel szembeni előrelépésre és alternatívákra.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó az első fejezetet durvának és lassúnak találja.
⬤ A szerzőt éretlenséggel vádolják a hangnemben és az ellenvélemények elutasításában.
⬤ A kritikusok szerint túlságosan leegyszerűsíti a bonyolult gazdasági összefüggéseket.
⬤ Úgy vélik, hogy a szerző nem foglalkozik megfelelően az osztrák közgazdasági iskola ellenérveivel vagy elméleti kereteivel.
⬤ Egyesek úgy érzik, hogy a könyv egy olyan közönségnek szól, amely már meg van győződve az érveiről, és hiányzik belőle a szélesebb körű elkötelezettség.
(10 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Capitalism vs. Freedom: The Toll Road to Serfdom
Könyv tartalma:
Évek óta azt tanítják nekünk, hogy a kapitalizmus jót tesz a szabadságnak. Az uralkodó jobboldali rádióműsorvezetők mind a mai napig olyan "libertariánus" klasszikusokat ajánlanak, mint Hayek Út a jobbágysághoz és Friedman Kapitalizmus és szabadság című műve, amelyek azt állítják, hogy a piacok felszabadítanak minket, és ez a kép még mindig uralja az iskolákat és a politikai spektrumot.
Nos, hajolj meg, egy százalék, mert Rob Larson Capitalism vs. Freedom: The Toll Road to Serfdom (Az útdíjköteles út a szolgaságba) című könyvében a nagyvállalatok kerülnek górcső alá.
Ez a könyv lerántja a leplet a konzervatív klasszikusokról, miközben bemutatja, hogy a piacnak megvannak a maga nagy hatalmi központjai, amiről maga a libertárius hagyomány is azt állítja, hogy a szabadság korlátja. Valójában Larson bemutatja, hogy a kapitalizmus hogyan vall kudarcot mind ebben, mind az emberi szabadság más fogalmaiban - nem csupán a társadalom termeléséből való részesedésre való jogot nem tudja megalapozni, de az egy százalék vállalati tulajdonának nagy hatalmi játszmáinak is kiszolgáltatottá tesz bennünket.
