Értékelés:
Batten professzor „Gateway to Japan” című könyve lenyűgöző és olvasmányos módon tárja fel Észak-Kjúsú történetét, kiemelve szerepét a japán államalakulás tágabb összefüggésében. Az olvasók nagyra értékelik a lebilincselő stílust és az informatív tartalmat, különösen a kulcsfontosságú történelmi események és fejlemények tekintetében.
Előnyök:1) Magával ragadó írói stílus, amely fenntartja az olvasó érdeklődését. 2) Jól szervezett tartalom, amely összekapcsolja a regionális történelmet a japán állam kialakulásával. 3) Az utolsó fejezet egyszerre szolgál áttekintésként és útikalauzként a mai Fukuokáról. 4) Mélyreható betekintést nyújt olyan konkrét történelmi eseményekbe, mint a Toi invázió és a Daizaifu politikai fejleményei.
Hátrányok:Jelentős ellenérvek nem merültek fel; egyes olvasók azonban az északi Kjúsura való hiánypótló összpontosításon túl szélesebb terjedelemre vágyhatnak.
(2 olvasói vélemény alapján)
Gateway to Japan: Hakata in War and Peace, 500-1300
Ezer évvel ezelőtt a Japánba látogatók többsége hajóval érkezett a Hakata-öbölbe, Japán egyetlen engedélyezett kapujába. Hakata volt a helyszíne a Korokánnak, a külföldi látogatók hivatalos vendégházának, amely jelenleg a japán régészek ásóinak adja át titkait. A közelben volt Dazaifu, Nyugat-Japán császári fővárosa, amelyet hegyi erődök vettek körül, és amelyet határőrök serege védett. Az idők során Hakata volt a Koreába tartó japán csapatok állomáshelye és a Japánba irányuló külföldi inváziók kiindulópontja. A kikötőn keresztül sokféle diplomata, bevándorló, fosztogató és kereskedő haladt át, japánok és külföldiek egyaránt.
A Gateway to Japan a kultúrák közötti interakciók négy kategóriáját - háború, diplomácia, kalózkodás és kereskedelem - helyezi előtérbe nyolcszáz éven keresztül, hogy betekintést nyerjen Japán és a világban elfoglalt helyének számos nagyobb kérdésébe: Hogyan és miért lett Hakata az ország bejárati kapuja? Hogyan befolyásolta a földrajz az állam és a társadalom fejlődését a japán szigetvilágban? Japán történelmileg nyitott vagy zárt volt a külső befolyással szemben? Miért olyan mélyen ambivalensek a japánok más helyekkel és emberekkel szemben?
Az egyes fejezetek a kínai terjeszkedésre és annak Japánra és egész Kelet-Ázsiára gyakorolt következményeire összpontosítanak.
A diplomáciai folyamat finom (és kevésbé finom) ellentmondásai és zavarai, amint az a Kjúsuba látogató koreai követek japán kezelésében is megmutatkozik.
A koreai (és néha japán) kalózok véletlenszerű, de néha pusztító támadásai Kjúsú ellen.
És a Hakatában és környékén zajló külföldi kereskedelem, amelyről kiderül, hogy a szó modern értelmében nem teljesen külföldi és nem is teljesen kereskedelem. A befejezés röviden átvezet a középkorba és a kora újkorba.
A lenyűgöző történelmi vignettákkal és több tucat térképpel és fotóval gazdagított, lebilincselően megírt kötet nemcsak Japán korai történelme szempontjából fontos kérdéseket tár fel, hanem Japán mai világban betöltött szerepe szempontjából is rendkívül fontos. Ma, akárcsak az itt vizsgált időszakban, Japánnak egyetlen fő belépési pontja van (a Narita nemzetközi repülőtér).
A külvilággal (kelettel és nyugattal egyaránt) való kapcsolata ambivalens.
És bár a japánok néha meglepően nyitottak, máskor frusztrálóan kirekesztőek a nem japánokkal való kapcsolattartásban. Az Átjáró Japánba című könyv a Japánnal, Kelet-Ázsiával és a kultúrák közötti tanulmányokkal foglalkozó valamennyi hallgató számára jelentős érdeklődésre tarthat számot.