Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó tudományos vizsgálatot nyújt a náci Németországban 1933 és 1945 között alkalmazott könyvcenzúráról, részletesen bemutatva a cenzúra módszereit, politikai céljait és hatékonyságát, valamint az írókra és kiadókra gyakorolt hatását. Értékes betekintést nyújt a cenzúra és a szellemi szabadság tágabb témáiba.
Előnyök:A könyvet dicsérik nagyszerű éleslátása, részletes beszámolói és eredeti forrásai miatt. Elgondolkodtató, és alapvető forrásként szolgál a náci Németország és a cenzúra története iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Egyes olvasók a tudományos stílust sűrűnek találhatják, vagy a tartalmat elsősorban a komoly vagy tudományos érdeklődésűek számára alkalmasnak, ami potenciálisan korlátozza a könyv hozzáférhetőségét az általános közönség számára.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Harmful and Undesirable: Book Censorship in Nazi Germany
Könyv tartalma:
Mint minden totalitárius rendszer, a náci Németország is a könyvek cenzúrázásával próbálta ellenőrizni a szellemi szabadságot. 1933 és 1945 között a hitleri rezsim hatalmas kampányt szervezett, hogy átvegye az ellenőrzést a kommunikáció minden formája felett. 1933-ban 70 német városban 90 könyvégetésre került sor. Werner Schlegel, a Propagandaminisztérium egyik tisztviselője a könyvégetéseket "a forradalom szimbólumának" nevezte. A későbbi években a rezsim kevésbé erőszakos eszközöket használt az uralomra. Kifosztotta a könyvesboltokat és könyvtárakat, és üldözte az együttműködésre képtelen kiadókat és a disszidens szerzőket.
A Káros és nemkívánatos című könyvben Guenter Lewy elemzi a nácik által a cenzúra bevezetésére alkalmazott különböző stratégiákat és a szabad szellemi élet elleni támadást vezető kormánytisztviselőket, köztük Martin Bormannt, Philipp Bouhlert, Joseph Goebbelst és Alfred Rosenberget. A propagandaminisztérium vezető szerepet játszott a cenzúrakampányban, amelyet állami és helyi szintű szervezetek egész sora támogatott. A sok egymást átfedő joghatóság és szervezet miatt a cenzúra rendezetlen és kiszámíthatatlan volt.
A cenzúra bevezetésén túl Lewy leírja a náci rendszerrel összeütközésbe került szerzők, kiadók és könyvesboltok helyzetét. Néhány szerzőt bebörtönöztek. Mások, mint Gottfried Benn, Werner Bergengruen, Gerhart Hauptmann, Ernst J nger, Jochen Klepper és Ernst Wiechert, ellentmondásos "belső emigránsok" lettek, akik úgy döntöttek, hogy Németországban maradnak. Néhányan közülük allegóriákon és példázatokon keresztül kritizálták a náci rezsimet. Lewy végül lenyűgöző portrét fest a náci diktatúra alatti értelmiségi életről, részletesen bemutatva a cenzúra kerékkötőjébe kerültek elkeserítő sorsát.
