Kartellezés az autóiparban és az ajánlatok manipulálása a közbeszerzési árveréseken

Eredeti címe:

Cartelization in the Automotive Industry and Bid Rigging in Procurement Auctions

Könyv tartalma:

Mesterszakos dolgozat 2016-ból, Gazdaságtan - ipari gazdaságtan tárgyból, osztályzat: 1,3, Justus-Liebig-University Giessen, nyelv: Az Európai Unió számára az autóipar nagy jelentősége és az ebben a gazdasági térségben felfedezett autóipari beszállítói kartellek növekvő száma miatt a szóban forgó mestermunka célja annak elemzése és bemutatása, hogy miért figyelhető meg olyan gyakran a kartellezés - különösen az EU-ban az autóipari beszállítók körében. Különösen az autóalkatrészgyártók összejátszását elősegítő tényezőket vizsgálja.

Továbbá a kartellezésre összpontosít a beszerzési árveréseken, mint az autóipari gyártók és beszállítók azon érintkezési pontján, ahol az összejátszó tevékenységeket végzik. Ezért megvizsgálja az árveréseken történő összejátszás mechanizmusával kapcsolatos elméleti kutatások jelenlegi állását, és következtetéseket fogalmaz meg a további kutatásokhoz. Végül elemzi az összejátszás megelőzésére irányuló megközelítéseket, és értékeli, hogy ezek az intézkedések alkalmazhatók-e az autóiparban.

A dolgozat felépítése a következő: A bevezetés után a második fejezet meghatározza a dolgozat tárgyát képező iparágat, és átfogó áttekintést nyújt a különböző ágazatokról és jelentős szereplőkről. Ezen túlmenően, a következő elemzés szempontjából betöltött általános jelentőségük miatt, az autóiparban zajló beszerzési és ajánlattételi folyamatok előzetesen bemutatásra kerülnek.

Annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk az iparág jelentőségét az EU számára, vázlatosan bemutatjuk az iparág helyzetét az EGT-ben. Erre építve a harmadik fejezet általános bevezetést nyújt az autóipari kartellezésről, majd három reprezentatív, az EU-ban a közelmúltban történt kartellügy bemutatása következik: Autóüveg, gépjárműcsapágyak és parkolófűtések.

Ez megalapozza az autóiparban uralkodó környezet részletes elemzését. Az elemzés először a gyártói oldalt vizsgálja, beleértve a koncentráció mértékét, a domináns stratégiákat és az autógyártók piaci erejének hatásait.