Kashmir Face-Off India's Quandary: Options for India
A "Kashmir Face-Off India dilemmája" című könyv Kasmírról szól. Hogyan maradt 1947 óta felfüggesztett, mozgalmas állapotban, három részre osztva: Pakisztán által megszállt Kasmír, Kína által megszállt Kasmír és a jogosan birtokolt indiai Dzsammu és Kasmír. Annyi év telt el a status quo állapotában, és egyik szereplő sem hajlandó egy centit sem mozdulni.
Jammu és Kasmír (J&K) jogi státusza az okirati bizonyítékok és a Brit Birodalom által támogatott, az állam maharadzsája által 1947 októberében aláírt csatlakozási egyezmény aláírásának napján. Ez tette mind Pakisztán és Kína nem ismerte el a megállapodást. Pakisztán megszállta Indiát, hogy erőszakkal elfoglalja J&K-t. Az indiai hadsereg kiűzte a megszálló erőket, de a tűzszünet életbe lépésével bizonyos területek még mindig Pakisztán birtokában voltak. Ugyanez volt a helyzet Kínával, amely 1962-ben elfoglalta Akszai Csent, és soha nem adta vissza Indiának.
Ezeket a megszállt területeket arra használták és használják fel, hogy közösségi alapon problémákat és instabilitást gerjesszenek, azzal a céllal, hogy Kasmírt elszakítsák Indiától. A különleges státusz megszüntetésével, amelyet Pakisztán és Kína kihasznált, mindkét ország olyan lökést kapott, amelyre soha nem számítottak. India először 2019 augusztusában nyilvánította India részévé a megszállt területeket, és tette fel a visszaszerzést.
Ebben a könyvben a megszállt területek visszaszerzésének módját, módozatait és kiútját tárgyaljuk, akár a kényszerű visszaszerzés árán is. Az elbeszélést térképekkel tették érdekessé, és megvitatták az előnyöket és hátrányokat, hogy India hol áll, és mit kell tennie, hogy javítsa a visszafoglalással kapcsolatos pózolását.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)