Catalysis and Zeolites: Fundamentals and Applications
A zeolitok a természetben fordulnak elő, és közel 250 éve ismertek, mint alumínium-szilikát ásványok. Ilyen például a klinoptilolit, a mordenit, az offretit, a ferrierit, az erionit és a chabazit.
Napjainkban ezek és számos más zeolit nagy érdeklődésre tart számot a heterogén katalízisben, azonban a természetben előforduló formáik katalizátorként korlátozott értékűek, mivel a természet nem optimalizálta tulajdonságaikat a katalitikus alkalmazásokhoz, és a természetben előforduló zeolitok szinte mindig tartalmaznak nemkívánatos szennyező fázisokat. Csak a szintetikus zeolitok megjelenésével, körülbelül 1948 és 1959 között (R. M.
Barrer és R. M.
Milton úttörő munkájának köszönhetően) kezdett szerepet játszani a katalízisben a porózus anyagok ezen osztálya. Mérföldkőnek számított a szintetikus faujasitok (kezdetben a zeolit X, valamivel később a zeolit Y) bevezetése 1962-ben a nehéz kőolajpárlatok folyékony katalitikus krakkolásának (FCC) katalizátoraként, amely az egyik legfontosabb kémiai folyamat, amelynek kapacitása világszerte 500 millió t/év nagyságrendű.
A korábban használt amorf szilícium-dioxid-alumínium-dioxid katalizátorokhoz képest a zeolitok nemcsak nagyságrendekkel aktívabbak voltak, ami drasztikus folyamattechnikai fejlesztéseket tett lehetővé, hanem a céltermék, azaz a motorbenzin hozamának jelentős növekedését is eredményezték. A világ hatalmas FCC-kapacitását tekintve a hozamnövelés hozzáadott értéke évi 10 milliárd USD nagyságrendű.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)