Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 15 olvasói szavazat alapján történt.
Qatar and the Gulf Crisis
2017-ben Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, és gazdasági blokádot vezetett be szárazföldi, légi és tengeri úton. Az önjelölt „terrorellenes kvartett” maximalista követeléseket fogalmazott meg: tizenhárom „feltételt”, amelyek Ausztria-Magyarország 1914-es, Szerbiának szóló ultimátumát idézik.
Talán még katonai akciót is terveztek. Az Öböl-menti patthelyzetnek már jócskán a második éve tart, és reális vége nem látszik. Azzal, hogy Bahreinben és az Emirátusokban büntethetővé tették a Katar iránti támogatás kifejezését, és hogy a szaúdiak „árulónak” bélyegezték a fogvatartottakat állítólagos katari kapcsolataik miatt, a mélyen összekapcsolódó népek között elmérgesedett a viszony.
A szaúdi koronaherceg tanácsadója, aki egy vizesárokat javasolt, hogy fizikailag elválassza Katart az Arab-félszigettől, jól illusztrálja a válság folyamatos intenzitását - és irracionalitását. A fejleményekről szóló tudósítások és elemzések többsége a regionális geopolitikai kérdésekre összpontosított, és a patthelyzetet a (nagyrészt) nyugati érdekekre gyakorolt hatás szempontjából fogalmazta meg.
A kommentárok sűrűjében elmaradt annak vizsgálata, hogy a katari vezetés és a lakosság hogyan reagált a blokádra. A 2022-es FIFA-világbajnokság közeledtével egyre fontosabbá válik a katari válság megértése.
Ulrichsen hiteles tanulmányt kínál erről a nemzetközi patthelyzetről, mindkét oldalról.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)