Értékelés:
A könyv mélyrehatóan feltárja az amerikai hadsereg életét a 19. században az amerikai határvidéken, különös tekintettel Texasra, annak egyedülálló környezetére és a katonai élet társadalmi dinamikájára. A szerző közérthető írással kombinált, jól megalapozott elbeszélést nyújt, amelyet illusztrációk és részletes bibliográfia támogat.
Előnyök:Jól kutatott, tudományos alapossággal, közérthető írásmóddal, részletes illusztrációkkal, a katonai és társadalmi élet különböző aspektusainak átfogó bemutatásával, a további olvasáshoz szükséges terjedelmes bibliográfiával.
Hátrányok:Egyes olvasók számára a részletesség mértéke túlságosan nyomasztó vagy túl tudományos, és a könyv elsősorban a katonai életre összpontosít a szélesebb történelmi kontextus rovására.
(1 olvasói vélemény alapján)
Soldiers, Sutlers, and Settlers: Garrison Life on the Texas Frontier
Texas határait az 1840-es években a Mexikóval folytatott viták és az indián törzsek támadásai sújtották, akik nem voltak hajlandóak feladni életmódjukat, hogy utat engedjenek az új telepeseknek. Azért, hogy Texas távoli területein bizonyos fokú békét biztosítson, az amerikai hadsereg egy sor katonai erődöt hozott létre az államban. Ezek az előőrsök méretükben és felszereltségükben eltérőek voltak, de a tipikus létesítményekben tisztek, sorkatonák, egészségügyi személyzet és civil mosónők dolgoztak. Sok katona hozta magával a családját a határállomásokra. Miközben a feleségek és a gyerekek szembesültek az őrhelyi élet nehézségeivel, segítettek megteremteni a kellemesebb környezetet minden érintett számára.
A Clayton Wheat Williams Texas Life sorozatának második kötetében Robert Wooster történész az erődök életét mutatja be az ébresztéstől a kopogtatásig, részletesen ismertetve a katonák egyenruháját, fegyvereit és feladatait, valamint a helyi civil lakosság tevékenységét.
Amint a posta lakosainak számos anekdotája mutatja, a katonai élet a texasi határon nem egy hosszú harc volt az indiánok vagy a betolakodók ellen. A mindennapi harcok nagy részét a csótányok, a kolera, a nem megfelelő kormányzati tárgyak, a zord időjárás és a személyiségek ellen vívták. A nők jelenlétét az erődökben egyesek egészséges és civilizáló hatásnak tartották; mások kétségbe vonták az erőd mosónőinek erkölcsösségét a magányos sorkatonák között. A szerencsejáték és az ivás népszerűsége ellenére sok állomáshelyen virágzott a családi környezet: iskolát tanítottak, drámai előadásokat tartottak, vallási szertartásokat tartottak, és szinte minden alkalomra táncot szerveztek.
A hadsereg texasi állomáshelyein a legkülönfélébb csapatok szolgáltak. Feketék és fehérek, bevándorlók és keletiek, nyugatiak és analfabéták egyaránt hozzájárultak a helyőrségi élethez. A Texasban való jelenlétük egészen addig, amíg a vasútépítés és az indiánok legyőzése az erődök bezárására nem késztette őket, drámai hatással volt az államra, gyakran a harcoknál sokkal finomabb módon. Ahogy H. H. McConnell őrmester az 1880-as években kifejtette, "ha valójában nem is öltünk meg sok indiánt, ki mondaná meg... a hadsereg) nem volt erős tényező az "ország rendbetételében"".
