Keep the Faith: A Memoir

Olvasói vélemények

Faith Evans memoárja egy mélyen személyes beszámoló az életéről, amely betekintést nyújt női és művészi küzdelmeibe és győzelmeibe. A könyvet dicsérték az őszinte elbeszélésmód és a magával ragadó írói stílus miatt, amely bemutatja tapasztalatait és kapcsolatait, különösen a zeneipar hírhedt alakjaival. Ugyanakkor kritika érte a könyv öncélúnak vélt elemei és a történetmesélés ellentmondásai miatt.

⬤ Magával ragadó és jól megírt elbeszélés, amely fenntartja az olvasók érdeklődését.
⬤ A személyes küzdelmek és valós élettapasztalatok őszinte bemutatása.
⬤ Mélyebb megértést nyújt Faith Evansről, mint egyéniségről, a Biggie-vel kötött házasságán túl.
⬤ A rugalmasság és a személyes fejlődés inspiráló témái.
⬤ Az olvasók kapcsolatot éreznek a történetével, és közösnek találják a tapasztalatait.

⬤ Néhány olvasó szerint az elbeszélés öncélú, és úgy véli, hogy Faith elhallgat bizonyos részleteket.
⬤ Vannak kritikák a beszámolói következetességével kapcsolatban, különösen a kapcsolatait illetően, ami szkepticizmushoz vezet az őszinteségével kapcsolatban.
⬤ A könyvben vannak olyan esetek, amikor az olvasók úgy érezték, hogy Faith túlságosan ártatlannak vagy naivnak mutatja magát.
⬤ Egyes részekből hiányzik a mélység vagy a jelentés, és egyes pillanatok puszta kifogásoknak tűnnek.

(330 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Több mint tíz év telt el Big halála óta. Nagyon sokáig gyászoltam őt. Aztán ahogy telt az idő, a szívemet körülvevő jeges gyászfal kezdett felengedni, és elkezdtem gyógyulni. Újra megnősültem, több gyermekem született, és folytattam a zenei felvételeket és kiadványokat. Tovább éltem az életemet. És bár soha nem tudom elfelejteni a Biggel töltött időt, soha nem éreztem szükségét annak, hogy a múltban éljek.

De néha még mindig azon kapom magam, hogy arra gondolok, hogy Biget a kórházba vitték, és könnyekre fakadok.

Nem csak azért, mert letettük a kagylót az utolsó telefonbeszélgetésünk során. És nem azért, mert én nevelem a fiunkat, egy fiatalembert, aki soha nem ismerte az apját.

Részben mindezek miatt. De főleg azért, mert nem állt készen arra, hogy elmenjen. A debütáló albuma a Ready to Die címet viselte. De végül nem volt az. Big sosem kapott esélyt arra, hogy elmondja a történetét. Másoknak kellett elmesélniük helyette. Azzal, hogy úgy döntöttem, hogy elmesélem a saját történetemet, azt jelenti, hogy egyike lettem azoknak, akik betekintést nyújthatnak abba, hogy ki is volt Big valójában. De csak arról tudok beszélni, hogy mit jelentett nekem.

Ugyanakkor azt is szeretném, ha az emberek megértenék, hogy bár ő nagy része volt az életemnek, a történetem valójában nem kezdődik vagy ér véget Big halálával. Az utam sok szempontból bonyolult volt. És mivel mindig Bighez kötnek, sokan félreértik, hogy ki is vagyok valójában.

Remélem, hogy a szavaimat olvasva inspirációra lelhetsz. Talán meg tudjátok ismételni a sikereimet, vagy el tudjátok érni azt, ami nekem nem sikerült. Talán átugorhatod azokat a hibákat, amelyeket én elkövettem. Használjátok az életemet példaként arra, hogy mit tegyetek, és bizonyos esetekben mit ne tegyetek.

Nem könnyű az életedet a tömegek elé tárni. De úgy döntöttem, hogy elmesélem a saját történetemet. A nagyoknak. A gyerekeimnek. És magamért.