Keeping Each Other Alive: A Vietnam War Memoir

Olvasói vélemények

A könyv első személyben írt emlékirat a vietnami háborúról, amely bensőséges és őszinte képet ad a szerző tapasztalatairól, a katonák előtt álló kihívásokra és összetett helyzetekre összpontosítva. Az olvasók értékelik a szerző élénk történetmesélését és őszinte reflexióit a háború hiábavalóságáról, míg egyesek kritizálják azt a nézőpontot, amelyből a memoár íródott.

⬤ A vietnami háború őszinte és erőteljes ábrázolása.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely az olvasót belemeríti a szerző élményeibe.
⬤ Kritikus betekintést nyújt a katonai bürokráciába és a katonák előtt álló kihívásokba.
⬤ Világos, tömör és könnyen követhető írásmód.
⬤ Egyedi nézőpontot kínál a hadsereg előretolt megfigyelőjeként, amely eltér a tipikus sorkatonai beszámolóktól.
⬤ Empátiát ébreszt és elgondolkodtat a háború hatásairól.

⬤ Néhány olvasó megjegyzi a szerző panaszait, amelyek ronthatnak az általános elbeszélésen.
⬤ A könyvben szereplő helyesírási hibákat és olvashatatlan levelekből álló részeket zavarónak tartják.
⬤ A nézőpontot érintő kritikák, mivel egyesek úgy érzik, hogy az nem tükrözi teljes mértékben az átlagos katona tapasztalatait.
⬤ Néhány olvasó szerint a szerző személyes küzdelmeinek középpontba állítása kevésbé lebilincselő.

(44 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A vietnami háború csúcspontján az amerikai hadsereg Norman Hile-t a jogi egyetemről hívta be, tüzérségi tisztnek képezte ki, és 1970 augusztusában egyéves harci szolgálatra küldte a dél-vietnami I. hadtestbe, ahol a háború a legforróbb volt.

A „Keeping Each Other Alive” (Egymást életben tartva) Hile visszaemlékezése erről a harci bevetésről. Hile a harctérről hazaírt leveleiből idézve, a harci bevetésekről személyesen készített fényképeket felhasználva és a felejthetetlen háborús évről szóló emlékeit elmesélve írja le, milyen érzés volt tüzérségi előretolt megfigyelőnek lenni egy gyalogos század mellett, majd légi megfigyelőnek lenni könnyű repülőgépeken és helikoptereken az ellenséges terület felett repülve. Az „Egymást életben tartva” egy nagyon személyes beszámoló arról, hogy mit élt át egy katona egy olyan háborúban, amely már elveszett volt, amikor ő megérkezett, hogy harcoljon.

Hile elmeséli az éjszakai aknatámadások rémületét, a vietnami trópusi hőségben és páratartalomban való izzadást, miközben nehéz csomagot cipelt, a C-fejadagok fűszerezését, a monszunvihar túlélését egy hegyoldalon, a Bob Hope karácsonyi showműsorára tartó konvoj légi fedezését, és azt, hogy az elsők között érkezett a Mary Ann tűzbázishoz, hogy szemtanúja legyen a háború egyik legsúlyosabb katasztrófájának. Hile memoárja lehetővé teszi az olvasó számára, hogy ne csak azokat a körülményeket élje át, amelyeket a vietnami háború katonái elszenvedtek, hanem az őrület, a pátosz és a humor villanásait is, amelyeket a háború katonái kénytelenek voltak átélni, miközben megpróbálták életben tartani magukat és egymást.