Keeping in Place

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Könyv tartalma:

A Helyben maradva című könyvében Mary Ricketson tiszteleg az általa szeretett természeti világ előtt, és őrzi az érzelmeket, amelyeket nagy becsben tart. Identitása virágzik, miközben vágyakozik a pandémia végére. Sétáin tiszteleg a tehén, az öszvér, a növények és egy bürök, amelyet a Túlélésre hangol.

-Shelby Stephenson, Észak-Karolina költője, 2015-2018, a Rabszolgaság és szabadság szerzője.

on Paul's Hill és More szerzője.

Mary Ricketson a természet és a hegyi élet iránti intenzív szeretetével megtalálta a módját, hogy könyvében ezeket a gyönyörű képeket a Corona-vírus komolyságával és elszigeteltségével fonja össze, ami kétségtelenül figyelemre méltó feladat. Mary továbbra is az őt körülvevő tájra koncentrál, miközben felépül a.

A vírus.

-Glenda Barrett, a When the Sap Rises és a The Beauty of Silence szerzője.

Mary Ricketson Keeping in Place című írása a 2020-as globális világjárvány által inspirált versek új generációjának egyik első darabja, és arra hívja az olvasót, hogy találjon egyensúlyt, ha nem is vigaszt, a mindig is szent aktusban, a felismerésben és a megnevezésekben, ami van: áfonya, magány, üres ház előtti üres ruhaszárítók, közösség a tehenekkel, egy boka, amely "a csupasz csont közelében szeret", a "magány és a menekülés vágya", amely a félelmetes pozitív teszteredményt kíséri. A járvány, tudjuk meg itt, "szemet fordít egy másik szépségre, / fél életeket varr egymáshoz". A gyapjas adelgid élősködő szorításában küszködő hemlockokat figyelve Ricketson elgondolkodik azon, hogy mit jelent minden pillanatban élni, még akkor is, ha haldoklunk. A költő, akárcsak az olvasó, nem menekülhet el vagy léphet túl a covid-19-en, de szavainak kegye révén, amelyek költőt és olvasót egyaránt összekötik a nem-emberi tágabb értelemben vett világgal, képes megismerni, megnevezni, belé és általa élni. Ezzel a megismeréssel szemben a költő "fesztelenül... /... nyugatra megy(ek) és várja(k), hogy a nap lenyugodjon", ahogyan mindannyiunknak kell. Ez az a könyv, amely segíthet nekünk, hogy ezt jól tegyük.

-Catherine Carter, a Kopoltyúk emlékezete, A mocsári szörny otthon és a Lárvák szerzője.

A legközelebbi csillagok, a Nyugat-Karolinai Egyetem angol professzora.

Keeping in Place című versgyűjteménye, amelyben a COVID által sújtott beszélő a természet felé fordítja figyelmét, issza a hegyek varázsát, és magába szívja a "dió bölcsességét". Legfőbb társa nem más, mint egy fiatal tehén, aki "nyakkendő sárga harangját" viseli. Egyedül, betegen, és számolva a napokat, amióta nem érintette meg senki, a beszélő mégis megnevetteti az olvasót, miután arra ébred, hogy egy büdös bogár a szeretője, vagy hogy egy csirke üldözi. Végül mind a beszélő, mind az olvasó "túl az első magányon, túl a vágyakozáson", a COVID fájdalma és kényszerű magánya által előidézett új lét-tudathoz nő. Ezek olyan versek, amelyeket le lehet forgatni, és az olvasó a természet szépségét magára öltve távozik.

-Rosemary R. Royston, a Splitting the Soil szerzője.