Értékelés:

David Arnold „Kémkedés az űrből” című könyvét nagyra értékelik a légierő műholdirányító létesítményének alapos történeti bemutatása és a műholdas felderítéshez való hozzájárulása miatt. Az olvasók nagyra értékelik a hozzáférhetőséget, a lebilincselő elbeszélést és a szerző kiterjedt kutatásait. Egyesek azonban hiányolják a technikai részleteket és a műholdas programhoz kapcsolódó egyes befolyásos szervezetek bemutatását.
Előnyök:⬤ Alapos történelmi kutatás és részletes beszámoló a légierő műholdirányító létesítményéről.
⬤ A közérthető írásmód lehetővé teszi a különböző hátterű olvasók számára, hogy megértsék az összetett témákat.
⬤ Magával ragadó elbeszélés emberi megközelítéssel.
⬤ Jó betekintést nyújt a korai műholdas felderítési programokba, mint például a Corona.
⬤ A területen szakmai tapasztalattal rendelkező személyek számára ajánlott.
⬤ Hiányzik a technikai mélység és részletesség azok számára, akik a technikai történelmet keresik.
⬤ Hiányzik a kulcsfontosságú szervezetek, például a Ramo Wooldridge/Space Technology Labs, a CIA és a műholdas programokban részt vevő más szervezetek bemutatása.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a cím félrevezető a tartalom fókuszát illetően.
(10 olvasói vélemény alapján)
Spying from Space: Constructing America's Satellite Command and Control Systems
1960. augusztus 14-én csendben forradalom zajlott le Amerika felderítési képességeiben. Amikor a légierő C-119 Flying Boxcar Pelican 9 típusú repülőgépe egy műholdról készült filmmel befogott egy űrből visszatérő vödröt, az amerikai hírszerzés hozzáférhetett a Szovjetunióról korábban megtagadott információkhoz. Az ezt követő Corona felderítő műholdküldetések felhúzták a kommunista blokkról a titoktartás fátylát, és többek között kiderült, hogy nem létezik "rakéthézag".
Ez a forradalom a katonai hírszerzésben nem következhetett volna be az űrversenyt lehetővé tevő parancsnoki és irányítási rendszerek kifejlesztése nélkül. A Kémkedés az űrből című könyvében David Christopher Arnold elmeséli, hogyan építették ki katonai tisztek és civil vállalkozók a légierő műholdirányító létesítményét (AFSCF) a nemzeti felderítési program támogatására. Az AFSCF egyedülálló kapcsolatban állt a Nemzeti Felderítő Hivatallal is, egy titkos szervezettel, amelyet az amerikai kormány még az 1990-es években is hivatalosan eltitkolt. Mint minden nagy technológiai rendszer, az AFSCF is az embereknek a technológiával és egymással való kölcsönhatásának eredményeként fejlődött.
A Kémkedés az űrből című könyv hiánypótló az űrtörténetben, hiszen a rakétákat és műholdakat hasznossá tevő parancsnoki és irányítórendszerek történetét mutatja be. Az űrrepülés vagy a hírszerzési erőfeszítések iránt érdeklődők számára hasznos lesz ez a feltáró pillantás az amerikai vívmányok egy kevéssé ismert aspektusába. Akit lenyűgöz a nagy, összetett szervezetek működése, az a katonai és civil kultúrák közötti rivalizálás és összecsapások érdekes tanulmányát is megtalálhatja benne.