Képtelen álmok: Az iraki olajvagyon kifosztása

Olvasói vélemények

A könyv az iraki korrupciót tárgyalja, különösen a Kurdisztáni Regionális Kormányban (KRG), felhívva a figyelmet a Nyugat által gyakran figyelmen kívül hagyott kérdésekre. Bár értékes betekintést nyújt, és rávilágít a fontos aggályokra, a kivitelezés szenved a gyenge szerkezet, a ténybeli pontatlanságok, és a végleges bizonyítékok helyett inkább a hallomásból származó hírekre támaszkodik.

⬤ Jól megírt
⬤ érdekes téma
⬤ rávilágít a közel-keleti korrupcióval kapcsolatos fontos kérdésekre
⬤ értékes példákkal szolgál, különösen az olajipar és az ISIS hatása tekintetében.

⬤ Gyenge szerkezet és előadásmód
⬤ egyes szakaszokban hiányzik a koherens érvelés
⬤ ténybeli hibákat észlel
⬤ nagymértékben támaszkodik a hallomásból származó hírekre, nem pedig konkrét bizonyítékokra
⬤ nem feltétlenül részletezi pontosan a korrupció mértékét.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Pipe Dreams: The Plundering of Iraq's Oil Wealth

Könyv tartalma:

⬤ Ez egy olyan nemzetközi botrányban folytatott jelentős nyomozás, amelynek címlapra kellene kerülnie. Erin Banco, egy fiatal, rettenthetetlen közel-keleti riporter, aki az olajágazatra specializálódott, bizalmas dokumentumokra támaszkodik, amelyekből kiderül, hogy az iraki Kurdisztánban a kormány tisztviselői hogyan manipulálták a szerződéseket, hogy a helyi lakosság helyett saját maguknak kedvezzenek.

⬤ Azzal is foglalkozik, hogy az olajágazat hanyatlása hogyan befolyásolja a hadsereg képességét az Iszlám Állam csoport elleni harcban. A leleplezések között szerepelnek:

-- A könyv bemutatja, hogy az iraki Kurdisztánban az olajbefektetési játszmát hogyan manipulálták, hogy a Bush-kormányzattal kapcsolatban álló nyugati energetikai magáncégeknek kedvezzenek. Amerikai és iraki tisztviselők gondosan kidolgozták az utat, hogy bizonyos cégek másokkal szemben előnyben részesüljenek a szerződések megkötésében.

-- A könyvből kiderül, hogy az olajszerződésekből származó pénz hová került -- iraki politikusok zsebébe vagy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Szaúd-Arábia jól beágyazott üzletembereihez.

-- A Bush-kormányzat amerikai tisztviselői olyan nagy olajvállalatokkal kötöttek üzleteket, mint az Exxon, miután az iraki háború alatt segítettek tárgyalásokat folytatni a vállalatokkal.

-- Az iraki Kurdisztán politikusai kenőpénzt fogadtak el készpénz és autók formájában olyan olajvállalatoktól, amelyek szerződést akartak kötni a régióban.

-- Kurd politikusok nyugati energiacégeket használtak fel arra, hogy kiterjesszék területük határait. Olyan szerződéseket adtak nekik, amelyek olyan blokkokat is tartalmaztak, amelyek nem az ENSZ által meghatározott határokon belül voltak.