Kereskedelem az ellenséggel: Az USA exportellenőrzési politikájának kialakulása a Kínai Népköztársasággal szemben

Olvasói vélemények

A könyv átfogóan vizsgálja az Egyesült Államok és Kína kapcsolatait, hangsúlyozva a nemzetközi politika összetettségének megértésének fontosságát. Míg egyes olvasók informatívnak találták, mások kritizálták a terjedelmét és a címét.

⬤ Informatív tartalom
⬤ az amerikai-kínai kapcsolatok alapos vizsgálata
⬤ jelentős a jelenlegi nemzetközi politika megértéséhez.

⬤ Hosszú és részletes, ami nyomasztó lehet
⬤ nem vonzó cím
⬤ néhány olvasó unalmasnak találta, és nem foglalkozott a teljes szöveggel.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Trading with the Enemy: The Making of Us Export Control Policy Toward the People's Republic of China

Könyv tartalma:

Az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában a katonai verseny és a gazdasági függőség összefonódó logikájának fényében a Trading with the Enemy azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államok hogyan egyensúlyozta ki a potenciálisan ellentétes nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit a Kínai Népköztársasággal (KNK) való kapcsolatában.

Ennek érdekében Hugo Meijer az amerikai-kínai kapcsolatok egy stratégiailag érzékeny, de kevéssé vizsgált aspektusát vizsgálja: a Kínába irányuló katonai vonatkozású technológiatranszferekre vonatkozó amerikai exportellenőrzési politika kialakulását 1979 óta. A Trading with the Enemy az első monográfia az amerikai-kínai kapcsolatoknak erről a dimenziójáról a hidegháború utáni időszakban.

A 199 interjú, a Wikileaks által kiszivárogtatott, titkosítás alól feloldott dokumentumok és diplomáciai táviratok alapján a könyv két fő megállapítása rajzolódik ki. Először is, az USA már nem képes a katonai/technológiai megfékezés stratégiáját alkalmazni Kínával szemben, ahogyan azt a Szovjetunióval szemben tette a hidegháború idején. Ennek oka, hogy egyre kevésbé képes korlátozni a katonai vonatkozású technológia átadását a KNK-nak.

Másodszor, Washingtonban egyre több szereplő értékelte újra a nemzetbiztonsági és gazdasági érdekek közötti kapcsolatot az USA és Kína kapcsolatában - túllépve a kettő közötti hidegháborús kompromisszumon - annak érdekében, hogy az amerikai katonai elsőbbséget megőrizze stratégiai riválisaival szemben. Ez a könyv arra összpontosítva, hogy az államok hogyan kezelik a kétoldalú kapcsolatokban kockán forgó heterogén és potenciálisan versengő biztonsági és gazdasági érdekeket, arra törekszik, hogy megvilágítsa az államközi rivalizálás változó jellegét egy globalizált gazdaságban, ahol a katonai téren a riválisok gazdaságilag is egymásra vannak utalva.