Keresztelő János és próféta

Olvasói vélemények

A könyv Keresztelő János alapos elemzését nyújtja, feltárva történelmi kontextusát, tanításait és jelentőségét a názáreti Jézushoz viszonyítva. Hangsúlyozza a bűnbánat és a keresztség fontosságát János szolgálatában, és gyakorlatát különböző zsidó hagyományokhoz és szövegekhez kapcsolja. A szerző hiteles forrásokra támaszkodik, többek között evangéliumokra és Josephus írásaiból, hogy átfogó képet adjon Keresztelő Jánosról mint jelentős prófétai alakról.

A könyv jól kutatott, hiteles elsődleges forrásokra, köztük az evangéliumokra és Josephusra támaszkodik. Alaposan megvizsgálja János tanításait és történelmi összefüggéseit. Az írás közérthetőnek mondható, így a tudósok és az általános olvasók számára egyaránt alkalmas. Mérföldkőnek számító mű, amely jelentősen hozzájárul Keresztelő János megértéséhez.

Egyes olvasók számára talán nyomasztónak tűnhet a részletesség, és a tudományos jelleg nem biztos, hogy mindenki számára vonzó. Hiányozhatnak a végleges következtetések János önazonosságát és a korabeli személyiségekkel való kapcsolatait illetően, így egyes területek nyitva maradnak az értelmezésre.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

John the Baptizer and Prophet

Könyv tartalma:

Ez a kötet, amely a Sheffieldi Egyetemen 1990-ben benyújtott doktori disszertáció átdolgozott változata, Keresztelő Jánost az első századi zsidó kontextusba helyezi azáltal, hogy feltárja nyilvános keresztelői és prófétai szerepét és tevékenységét, ahogyan azt a második templomi zsidóság társadalmi-történelmi kontextusában értelmezték.

A Keresztelő Jánosra vonatkozó releváns hagyományok (különösen Josephus, a kanonikus evangéliumok és az extrakanonikus források) áttekintése után a kötet rátér a lemosások és a bemerítkezések használatára a héber Bibliában, a második templomi zsidó irodalomban és különösen a qumráni irodalomban. E kontextus fényében János keresztségének több funkcióját javasoljuk, mind a kontextusával való folytonosságban, mind attól való megkülönböztetésben.

Ezután Webb két szempontból vizsgálja János próféta szerepét. Először is, miután áttekintette az ítélet és a helyreállítás eszkatológiai alakjainak várakozását a héber Bibliában és a második templomi zsidó irodalomban, János saját igehirdetését az eljövendőről úgy értelmezi, mint ami Jahve eljövetelét írja le, hogy ítélkezzen és helyreállítson, de egy meg nem határozott emberi szereplőn keresztül. Másodszor, a prófétai alakok sokféleségének fényében a második templom korszakában János leginkább népi prófétaként értelmezhető, aki a népnek a Jordán folyóban való megkeresztelkedésének és hazatérésének szimbolikus eseményét arra használja, hogy ne csak az igazi maradék Izraelbe való belépésüket jelképezze, hanem az ígéret földjére való belépésüket is.

Ha ezt a szimbolikus tevékenységet János Heródes Antipásról és Heródes házasságáról szóló prófétai kritikája mellé helyezzük, akkor nyilvánvalóvá válnak e kritika társadalmi és politikai következményei. A szimbolikus tevékenység és az erőteljes kritika Keresztelő halálához vezetett Heródes Antipász alatt.