Értékelés:
A könyv magával ragadóan tárja fel a gyanúsított keresztények elleni pereket a késő Edo-korszak Japánjában, megvilágítva a történelmi kontextust és a korabeli társadalmi reakciókat.
Előnyök:Érdekes és tanulságos epizód a japán történelemből, betekintést nyújt a városi életbe és a hatóságok erős reakciójába az idegen hitre, jól kutatott és olvasmányos.
Hátrányok:Bizonyos szempontok, mint például a börtönben lévő gyanúsítottak magas halálozási aránya, nincsenek teljesen megmagyarázva, így néhány kérdés megválaszolatlanul marad.
(1 olvasói vélemény alapján)
Christian Sorcerers on Trial: Records of the 1827 Osaka Incident
1829-ben három nőt és három férfit felvonultattak Oszakában, és keresztre feszítettek. A kivégzőhelyen felállított plakátok hirdették bűnüket: a kereszténység "ártalmas hitvallásának" hívei voltak. A középkorú özvegyasszonyok médiumként, gyógyítóként és jövendőmondóként éltek. A férfiak közül ketten jóslással foglalkoztak; a harmadik orvos volt, aki kínai nyelvű könyveket gyűjtött a nyugati tudományokról és a kereszténységről.
Ez megdöbbentő fejlemény volt. Japánban több mint egy évszázada senkit sem azonosítottak és büntettek meg keresztényként, most pedig a tiltott szekta bevallott hívei jelentek meg a birodalom szívében. Alig évtizedekkel Perry fekete hajóinak érkezése és a Tokugawa-sógunátus bukása előtt az eset újra felélesztette a keresztényekkel kapcsolatos félelmeket, akiket gonosz varázslóknak tartottak, akik a társadalom aláásására és az ország megdöntésére szövetkeztek.
A Christian Sorcerers on Trial (Keresztény varázslók perében) című kötet a szenzációs eseményről szóló számos forrás jegyzetekkel ellátott fordítását kínálja, az állítólagos keresztények 1827-es letartóztatásától kezdve az ügy utóéletéig. A főszereplők vallomásai megdöbbentő részletességgel mesélnek élettörténetükről, gyakorlatukról és motivációikról. Az edói tanácskozásokról készült feljegyzések, valamint az oszakai és edói tisztviselők közötti kommunikáció megvilágítja a Tokugawa büntetőjogi rendszerének működését. Az eset újbóli elbeszéléseiből kiderül, hogy a történetet hogyan közvetítették és fogadták. A Fumiko Miyazaki, Kate Wildman Nakai és Mark Teeuwen által lefordított és kontextusba helyezett források a hallgatók és a tudósok számára egyaránt rendkívül gazdag képet nyújtanak a késő Edo társadalmi életéről, vallási szokásairól és igazságszolgáltatási eljárásairól.