Keresztes hadművelet - Tankháború a sivatagban, Tobruk 1941

Olvasói vélemények

Összességében a könyv tömör és informatív tanulmányt nyújt a keresztes hadműveletről német szemszögből. Bár jó elemzést nyújt a csatáról, és kitér a hadművelet különböző aspektusaira, egyes olvasók úgy találják, hogy nem elég részletes és hatékony a bemutatása.

⬤ Jól megírt, tömör beszámoló egy bonyolult csatáról
⬤ értékes német nézőpont
⬤ jó a páncélos hadműveletek bemutatása
⬤ hasznos kontextust és taktikai elemzést nyújt
⬤ ajánlott a keresztes hadjárat iránt érdeklődőknek.

⬤ Csak 79 oldal, ami korlátozza a részletességet
⬤ a térképek rosszul vannak elhelyezve, ami megnehezíti a követést
⬤ hiányoznak a képek
⬤ nem kritizálja a kulcsfigurákat, mint Rommel
⬤ nem tartalmazza a háború utáni felfedezéseket (mint az Ultra), amelyek gazdagíthatnák az elemzést.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Operation Crusader - Tank Warfare in the Desert, Tobruk 1941

Könyv tartalma:

A keresztes hadműveletről szóló német beszámoló első angol fordítása. A líbiai Tobruk kikötőjét 1941 áprilisában német és olasz erők ostromolták.

Egy júniusi sikertelen kísérletet követően a szövetségesek november végén próbálták feloldani az ostromot, amikor a Nyolcadik Hadsereg elindította a Keresztes hadműveletet, amelynek célja az akkor előrenyomuló tengelyhatalmi páncélos erők megsemmisítése volt. Számos eredménytelen ütközet után a brit 7. páncéloshadosztály Sidi Rezegh-nél vereséget szenvedett az Afrika Korps-tól.

Erwin Rommel ezután kénytelen volt csapatait a gazalai védelmi vonalra visszavonni, így a hadművelet a második világháború első szövetséges győzelmévé vált a német szárazföldi erők felett. A Keresztes hadművelet során a Tobruk előtt 1941 őszén lezajlott páncélosháborúról szóló beszámoló a Keresztes hadművelet csatáiban játszott parancsnoki szerepeket vizsgálja, különös tekintettel Erwin Rommel szerepére, aki a csata során néhány védelmi sikert ért el.

A parancsnokok szerepének vizsgálata mellett kitér a csata paramétereire is: a terepviszonyokra, az időjárásra, a látási viszonyokra, a logisztikára, a hírszerzésre és az érintett erőkre. Ezután elbeszéli a csata lefolyását, és a csata eredményét.